A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adalékok a munkásművelődés előzményeihez és kezdeteihez Debrecenben a dualizmus első szakaszában (1867-1890)

727 tanuló iratkozott be, a tanév folyamán ebbó'l távozott 143, maradt és vizsgázott 584, 43 féle mesterséget képviselő' tanuló. Eredmények is jelentkeztek már. 1879-ben a székesfehérvári kiállításon rajzalbumot mutattak be „az inasok rajzmunkálataiból”. 1881-ben a Református Kollégiumban egy országos iparkiállításon vettek részt rajzaikkal a debreceni iparostanoncok. Ez alkalomból az ipariskolát díszokmánnyal tüntették ki. 1886-ban ugyancsak a kollégiumban június 27—28—29-én megnyílt az első tanoncmunkakiállítás, 365 tanuló munkája 5 teremben. Rendezője Halmi Mihály asztalos, ipartársulati elnök. Hasonló munkakiállításról tudunk 1887- és 1888-ban is.

1885-ben az országos kiállításon rajzokkal és írásbeli munkálatokkal jelent meg az ipariskola és jó munkájáért kitüntetést kapott.29

Az oktatás alacsony szintjében, az esti tanítás fárasztó voltában, a tudománytalan tananyagban és az uralkodó osztály ideológiájának terjesztésében azonban a tanoncoktatás országos negatív jellemzői is érvényesültek.30 Fentebb említettük a tantárgyakat, amelyeket a vallásoktatás egészített ki. A tanoncok tudásszintje az elemi ismereteket illetően is mindenképpen alacsony volt. Egy részüket egyenesen analfabétának tartották. Az 1869-es népszámlálás megdöbbentő adatokat tárt fel. A 6 éven felüli népesség 20%-a vallotta magát írástudatlannak. Kimutatás született arról is, hogy „a hatvanas években a felnövekvő generációnak mintegy harmada maradt iskolai oktatás nélkül.”31 Teljesen érthető tehát, hogy napirendre került a felnőttek oktatásának kérdése. Kovács Lajos polgármester 1872. évről szóló jelentése is ezt mutatta. Ezt a gondolatot fejtegette Szegedi Sándor, a debreceni református főiskolai gimnázium igazgatója is a polgármesterhez írott levelében. Nyolc tanárt nevezett meg, akik vállalkoztak a főiskola egyik termében tartandó oktatásra. Tárgyak: állattan, csillagászat, és természettani földrajz, magyar irodalom, helyesírás és fogalmazás, közszámvetéstan, gyakorlati tértan, népszerű előadások a természettanból, Magyarország története, a magyar váltótörvény népszerű ismertetése, népszerű előadások vegytanból. „Különösen az iparos osztály ifjabb tagjait” hívták fel az „ingyen tanulhatás” lehetőségének felhasználására. Fries József nyomdai ügyvezetőt utasították, hogy nagy falragaszon, feltűnő betűkkel nyomassa ki a felhívást.

Azoknak a 15 éven túl lévő írni, olvasni és számolni tanuló felnőtteknek, akik vállalkoztak az ismeretszerzésre, Dávid Mihály Péterfia utcai tanítónál kellett jelentkezniük 1873. november 29-ig.32 Valószínűleg az országos közoktatásügyi koncepciókkal volt összefüggésben a debreceni intézkedés is.33

Eötvös József halála után a felnőttoktatás ügye is lassan lekerült napirendről. 1875-ben már a különböző analfabéta, szakismereti-tanfolyamok kiadásainak támogatását is beszüntették. Most már a munkásképző egyletek, műkedvelő csoportok és a kormány által egyedül támogatott háziipari tanfolyamok szervezése volt az országos

29 Debrecen iparának története... i. m. 23. old.; Bényei M.: i. m. 193. old. HBML. VIII. 59. 1828—1875. Hajdú Vármegye és Debrecen sz. kir. város népoktatásügye. (Összeáll.; Szoboszlay Sándor) Bp. 1928. 370., 372—373. old.; Csurka István: A debreceni államilag segélyezett községi iparostanonciskola története (1795—1909) 17., 19., 24., 31., 52., 53. old.; HBML. IV. B. 1403/a. 261/5942. sz. 1878. okt. 26.

30 Felkai L.: i. m. 20. old.

31 Bényei M.: i. m. 193. old.

32 HBML. IV.B. 1403/a. 1873. április 3., 79/2312., HBML. IV.B. 1406/a. Ein. i. 71/1873.; 332/1873., Gazdag István: Felnőttek oktatása Debrecenben 1873-ban. Múzeumi Kurír 1984. január 44. sz. (V. kötet, 4. sz.) 8—9. old.; HBML. IV. B. 1406/a. Ein. i. 358/1873. HBML. IV. B. 1405/b. 3118/1873. „Ha majd a szellem napvilága” i. m. 66., 67. old.

33 Kotnyek István: Az első országos felnőttoktatási akció Magyarországon (1870—1875). Pedagógiai Szemle. 1976/8. Felkai László: A tanfolyami keretek között folyó képzés kezdetei Magyar- országon. Fejezetek a munkásművelődés múltjából. Pedagógiai Szemle, 1978. 7—8. sz.

90