A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adalékok a munkásművelődés előzményeihez és kezdeteihez Debrecenben a dualizmus első szakaszában (1867-1890)

népművelés fókuszában.34 Mivel a munkásosztály szervezett tevékenysége csak a 90-es években bontakozott ki, a kezdeti időszakban szorosan kapcsolódott munkája a polgári egyletek, szervezetek működéséhez. így elmosódott a határ a polgárok, kispolgárok és a munkások körében folyó népművelés között.35

Szakegyleti tanfolyamok és előadások

Nagy jelentőségű kezdeményezés volt a Debreceni Iparos Ifjúság Önképző és Betegsegélyező Egylete részéről, hogy ingyenes esti iskolát szervezett iparosok számára. Ennek keretében tanultak fogalmazást, levelezést, helyesírást, számvitelt. A téli tanfolyam működött 1878-ban, 1880-ban, 1881-ben, 1882-ben, 1883-ban, 1884-ben, 1885-ben, 1886-ban, 1887-ben, 1888-ban és 1889-ben. Ezek a téli tanfolyamok általában novemberben kezdődtek és április végén vagy május elején fejeződtek be. Átlagban 20—22 iparossegéd volt a résztvevője egy tanfolyamnak, de előfordult olyan is, hogy 40 fő jelentkezett, mint például 1888-ban. Az is megtörtént azonban, hogy érdeklődés hiánya miatt be kellett a tanfolyamot szüntetni. Szakmai oktatásról is tudunk, így például Szedlák József 1881—82 telén a ruhaszabászatból adott órákat.36

A Kereskedő Ifjúság Önképző Egyletében is terveztek egy díjtalan esti tanfolyamot a kereskedősegédek számára már 1872-ben. Az Egylet elnöke és titkára pedig már 1869-ben felhívást intézett a kereskedő ifjakhoz, melyben a francia és német nyelvek tanulására buzdítottak. P. Nagy Sándor jeles nyelvtanár tevékenységét ajánlották a tagok figyelmébe. Egy nyelv tanulásának havi díja 1 Ft 50 kr. volt.37

A nyomdászok is szükségességét érezték a tanulásnak, így nyelvészeti órákat tartottak, melyek a szedők helyesírási készségét növelték. Szépművészeti témák is szerepeltek az előadások sorában és ez arra utalt, hogy a tagok ízlését igyekeztek magasabb szintre emelni az esztétikai nevelés módszereivel. Az eredmény abban is megmutatkozott, hogy a debreceni nyomdászok könyvművészeti szempontból vidéki viszonylatban mindig megtartották vezető helyüket. Minden eszközt felhasználtak az egyleti tagok művelődésére: előadások, szedéspályázatok kiírásával fejlesztették a szaktársak ismereteit.38

Az egyleti tagok érdeklődését, tájékozódását szolgálták az ún. felolvasások vagy előadások. Leggyakoribb témakörük az ipar volt. Az Iparos Ifjak Önképző Egyletében Futó Mihály reáliskolai tanár 1886. január 10-én nagyszámú hallgatóság előtt felolvasást tartott az „Iparról”. A korabeli kritika igen élvezetesnek mondotta az előadást. Nem ez volt az első ilyen jellegű és tárgyú előadás, mert már 1874-ben Gelléri Mór is felolvasta „Az ipar fejlődése hajdan és most” c. értekezését. Hasonló elismerésben részesült dr. Schwarzer Viktor ismertető vállalkozása a tüzelőanyagokról 1879 decemberében. Ugyanebben az évben „A cukorgyártásról” és a „Vasgyártásról” a Kereskedő Ifjak Önképző Egyletében tartott előadásait ítélték meg pozitívan. Sok előadó a kereskedelemről beszélt gazdaságtörténeti összefüggéseket megfogalmazva. Dr. Szántó Sámuel 1883 januárjában „Kereskedelmi viszonyaink Mária Terézia

34 Tóth Béla: Oktatás és népművelés Hajdúszoboszlón 1867—1914 között. In: Tanulmányok Hajdúszoboszló történetéből. (Szerk.: Gazdag István) Hajdúszoboszló 1979. 76. old.

35 „Ha majd a szellem napvilága” i. m. 3. old.

36 DE. 1878. jan. 8.

Debrecen, 1881. jan. 24., 1882. febr. 13., 1884. jan. 23., 1884. okt. 21., 1884. nov. 3., 1884. nov. 15., DE 1884. jan. 24., Debrecen. 1885. jan. 19., DE 1887. jan. 13., 1888. febr. 14., 1888. dec. 10., 1888. dec. 12., Debrecen. 1888. dec. 12.

37 Debrecen. 1872. jan. 2., 1869. okt. 23.

38 Nyomdatörténet... i. m. 32—34., 29., 30. old.

91