A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adalékok a munkásművelődés előzményeihez és kezdeteihez Debrecenben a dualizmus első szakaszában (1867-1890)
azonban jelentős ipari átalakulás is következett be. Az iparban dolgozó népesség száma 1870-ben 6857, 1881-ben 6352, 1890-ben 7625.8 Minthogy a kapitalizálódás kezdetén a város lakosságának majdnem fele a mező- gazdaságból élt, erősen agrárjellegű volt a gazdasági élet, s következésképpen a társadalmi szemlélet is. Ez a földhöz kötött, konzervatív gondolkodás a hagyományos gazdálkodást védelmezte, nem az ipar és kereskedelem támogatását szorgalmazta.9 A nagyipari fejlődés Debrecenben későn indult meg. Az 1860—80-as évek néhány nagyipari beruházása jóformán csak arra volt elegendő, hogy a helyi szükséglet jobb kielégítését fedezte. A kiegyezés évétől az iparosok nagy részét a kézműiparosok adták, az 1890-es évek elejéig.10 Debrecenben számba jöhető gyári ipar 1880-ban még nem volt, a gőzmalom és cukorgyár, a két legnagyobb üzem csak időszakosan foglalkoztatott munkásokat és alkalmazottakat. A cukorgyár 392 állandó és 600 ideiglenes munkást, az István gőzmalom pedig 132 munkást foglalkoztatott. Hasonló volt a helyzet a Műtéglagyár esetében. 1887-ben az Állami Dohánygyár olyan munkáslétszámmal kezdte meg működését, mely a középüzemek fölé emelkedett. Az 1890-es években alapították a város századforduló utáni legnagyobb üzemét, a MÁV Javító Műhelyt.11 Dolgozatunk eddigi adatai és a levéltári forrásanyag gyér volta azonban nem adhat nekünk felmentést a téma kutatásának megkísérlése alól. Mint köztudott, a magyarországi munkásmozgalom szervezkedésének első szakaszában 1868—1871 között létrehozza szervezeteit, a Buda-Pesti Munkásegyletet és az Általános Munkásegyletet. Az előbbi a Schulze—Delitzsch-féle önsegélyezés elvét fogadja el, míg az utóbbi lassalleánus színezetű. Mindkét egylet programjában szerepel a művelődés kérdése, a műveltség, szakismeret fejlesztése tudományos előadások, felolvasások tartásával, nyelvek tanításával, könyvtár szervezésével, folyóiratok olvasásával, de nem zárja ki az ének és a tornázás szerepét sem. 1871-ben az Általános Munkásegyleten belül megalakul a szakegyleti osztály, majd megkezdik működésüket a szakegyletek, melyek hosszú időre a munkásművelődés fő fórumaivá válnak.12 1871-ben már tudunk tehát az Általános Munkásegylet irodalmi, énekkari és könyvtári szakosztályairól. Megindulnak olyan munkáslapok, mint az Általános Munkás Újság, majd Testvériség, melyek kulturális kérdésekkel is foglalkoznak. Döntő jelentősége van annak, hogy vidéken is egyre rendszeresebbé válik a kulturális tevékenység.13 Debrecenben a munkásmozgalom feltételeit a város ipari szerkezete határozta meg. Ez a hagyományos kézműipar-kisipar számbeli túlsúlya mellett azt is jelentette, hogy a nagyüzemi termelés az országoshoz képest későn bontakozott ki.14 Emellett kevés volt a munkaalkalom is, amelynek már az 1860-as évek elején hangot adtak.15 A munkaalkalmat keresőknek csak egy része tudott az iparban elhelyezkedni, mert az 1872-es ipartörvény következményeként visszaesés észlelhető a debreceni kisiparban, a fejlődés pedig nem oly nagy mértékű a gyáripar8 Mózes Mihály: Debrecen ipara a dualizmus korában. In: Debrecen iparának története i. m. 86— 87. old. A Magyar Korona Országaiban az 1881. év elején végrehajtott Népszámlálás eredményei. I. kötet. Bp. 1882. 814—815. old. 9 Irinyi Károly: A debreceni cívis gondolkodása és mentalitása a századfordulón. Alföld. 1986. 12. sz. 51. old. 10 Debrecen iparának története, i. m. 94. old. 11 Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története i. m. 12. old. 12 Felkai L.: i. m. 8—9. old. 13 Szilágyi J.: i. m. 13. old. 14 Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története i. m. 26. old. 15 Szűcs Ernő: A debreceni István gőzmalom története. HBMLK. 12. sz. (Szerk.: Gazdag István) Db., 1978. 106. old. 86
