A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Virágh László: Kötelező beszolgáltatás Hajdú-Biharban 1950 és 1956 között
A beszolgáltatás végrehajtásának eszközeit, a megyei apparátus tevékenységét alapvetően befolyásolta az egyéni gazdaságok megoszlása a különböző birtokkategóriák között :53 összes szántó = 100 Birtokkat. (kát. hold) 1951 1953 1955 15—25 25— összesen 15—25 25 összesen 15—25 25 összesen Hajdú-Bihar 12,4 10,0 22,4 6,2 5,5 11,7 7,0 1,4 8,4 Országosan 14,6 6,i 20,7 7,9 2,4 10,3 8,0 1,8 9,8 Mint a táblázat adataiból látható, a beszolgáltatással leginkább terhelt és teljesítésének elérésére gyakran börtönnel, vagy internálással büntetett kulákgazdaságok részaránya a szántóterületből az ötvenes évek elején meghaladta az országos átlagot. Ez azt jelentette, hogy a tavaszonként visszatérő nagy kulákelszámoltatási kampányok során a megyei apparátusnak jelentős feladatai voltak. Másik oldalról viszont a kulákgazdaságok országosnál nagyobb részesedése azt is jelentette, különösen, ha figyelembe vesszük a „kulákjelölt”, 15 és 25 kát. hold közötti gazdaságok kisebb részarányát, hogy a kulákgazdaságok kimerülése után a megyei beadási tervszámok egyre nagyobb hányada esett a kisebb gazdaságokra, a törpe- és kisbirtokosokra. Velük szemben is keményebben kellett fellépni és így is járt el a megyei apparátus. A megye paraszti gazdaságainak az országosnál valamivel nagyobb megterhelését az is okozta, hogy a megye szántóterületének átlagos aranykorona értéke, amely alapján meghatározták a kötelezettségeket, mintegy 6—8%-kal magasabb volt az országos átlagnál. További nehézségeket okozott a gazdaságoknak, már a beszolgáltatáson túl, hogy termelési struktúrájukban kicsi volt a beadás alá nem eső termékek köre, s nagyvárosi fogyasztói kereslet híján a szabadpiaci árak is alacsonyabbak voltak, mint az ország más, szerencsésebb területein.54 1956 októberében a szigorodó hatósági eljárások, a továbbra is magas terhek, az alacsony átvételi árak, valamint a kötelező beadás másfél évtizedes kimerítő következményei miatt a megyében alakult új hatalmi szervek követeléseiben is szerepelt a beszolgáltatás eltörlése.55 Nagy Imre kormánya még októberben megszüntette a kötelező beszolgáltatási rendszert, amelyet novemberben az új kormány is megerősített. 53 Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény. 1870—1970. Földterület I. Országos adatok. KSH Bp., é. n. 140—144. old. és Földterület II. Megyei adatok. 419—423. o. 1951-ben 4200, 1953-ban 2800, 1955-ben 419 kulákká minősített gazdaság volt a megyében. 1949 és 1953 között 4261 ku- lákká nyilvánított gazda ajánlotta fel a földjét az államnak. A 15—25 kát. holdas gazdaságok száma rendre: 5800, 2800 és 3009. Forrás: Földterület II. i. m. 253. old. és 418—425. old. 54 Földterület I. i. m. 444—447. old. 55 Az ellenforradalom tényei Hajdú-Biharban. Debrecen, 1957. 17. és 19. old. 146
