A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Virágh László: Kötelező beszolgáltatás Hajdú-Biharban 1950 és 1956 között
Míg folytak az évi terménybeszolgáltatás végrehajtásának előkészületei, közben nagy erők mozgósításával tartott az országos sertésbegyűjtési akció, amelyet — kell-e még írni — erre a célra szervezett bizottság, az Országos Sertésoperatív Bizottság irányított. A kialakult koreográfiának megfelelően a kampány első célpontjai a ku- lákgazdaságok voltak, majd utánuk következett a többi gazdaság. Az elszámoltatások többször is megismétlődtek, az elszámoltató bizottságokat felülvizsgáló bizottságok megjelenése követte. 1952 a parasztság újabb kori történetének egyik legválságosabb éve lett. Az alacsony terméseredmények ellenére az Országos Begyűjtési Operatív Bizottság júliusban elrendelte az előírt kenyérgabona-kötelezettségek cséplés utáni azonnali beszolgáltatását. Ellenkező esetben 48 órán belül megbüntetik a gazdákat. A beadás teljesítése után viszont nem maradt meg a termelők fejadag- és vetőmagszükséglete. Nagy nyomás nehezedett a helyi apparátusokra a kötelezettségek csökkentésére, a koiábbi évek gyakorlatára és az érvényes rendeletekre hivatkozva, melyek szerint a termelők ilyen irányú szükségleteit a kenyérgabona esetén a beadás teljesítése előtt biztosítani kell. Hajdú-Biharban, ha lehet még súlyosabb volt a helyzet, a termésátlagok nemcsak a teljesíthetőség határaként megjelölt 9 mázsától, hanem az országos átlagtól is kisebbek voltak az egyéni gazdaságokban :24 q/kat. hold Búza Rozs 1951 1952 1951 1952 Hajdú-Biharban 10,1 6,5 6,4 5,2 Országosan 9,7 7,1 7,9 6,1 A helyi tanácsok sok helyen valóban megkezdték a kenyérgabona-kötelezettségek átütemezését más terményre, sőt néhol megtagadták az utasítások végrehajtását.25 Nagy Imre begyűjtési miniszter a megyei tanácselnökök előtt éleshangú beszédben ítélte el ezt az eljárást.26 Ismét elégedetlenkedtek a megyében a cséplőmunkások.27 A megyei irányítás először azokra a járásokra összpontosította erőit, amelyekben az előző évben lassabban haladt a beszolgáltatás. Ez a megoldás sikeres volt, mert augusztus közepére már mind a négy járásban, a polgári, a nagylétai, a debreceni és a püspökladányi körzetben száz százalékra teljesítették a tervet.28 Miközben a hatósági jelentések szerint a beadási verseny soha nem látott méreteket öltött, addig szeptember elejéig gyorsított eljárás keretében 36 ezer parasztot bírságoltak meg 16 millió Ft összértékben. Mivel ebből csak alig 2,5 millió Ft-ot tudtak behajtani, ezért 13 ezer termelőnél végrehajtást is eszközöltek!29 24 Forrás: Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai. 1954. KSH Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága Debrecen, 1955. 102. old., és Mezőgazdasági Adattár I. KSH Bp., 1965. 168—169. old. 25 Pl. Bakonszegen lemondott a begyűjtési állandó bizottság vezetője, mondván „hogyan álljon a nép elé, ha a beadási kötelezettséget vetőmag és fejadag rovására is teljesíteni kell”. Hajdúsámsonban a begyűjtési csoportvezető mondott fel, ő „nem számoltatja el az apját”. HBML XXIII. 1/a. 1952. július 22. 26 HBML XXIII. 21/b. 104—13/1952. 27 HBML XXIII. 1/a. 1952. július 22. 28 HBML XXIII. 21/b. 872—1/85/1952. 29 HBML XXIII. 21/b. 172—4/60/1952. Voltak más eszközök is. Mint pl. Polgáron, ahol „az iskolában az iskolásgyerekek naponkénti dolgozatírással serkentik szüleiket a beadási kötelezettség mielőbbi teljesítésére”. HBML XXIII. 21/b. 872—1/93/1952. 140
