A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Sajtótörténet - Gazdag István: Adalékok a "Régi Okiratok és Levelek Tára" c. folyóirat történetéhez
számához nyújtott városi támogatást leszámítva, egyedül finanszírozta a vállalkozást és ez számára súlyos anyagi megterhelést jelentett. Ezért Kardos újra folyamodott a tanácshoz, hogy a folyóirat fenntartásához . .rendszeres évi segéllyel hozzájárulni kegyeskedjék.. .”15 A szerkesztő levelének második részében azt állította, hogy a folyóiratban Debrecen, a Hajdúkerület múltjának, de az egész magyar történelemnek, irodalomtörténetünk igen sok eddig ismeretlen forrása került közlésre és fontos tanulmányok láttak napvilágot. A folyóirat értékét ezen túl a külső munkatársak névsorának közlésével is igyekezett növelni: Bányai Elemér könyvtári tisztviselő az Országos Nemzeti Múzeumból, Csűrös Ferenc kollégiumi tanár, Debrecen, Csáthy Ferenc könyvkiadó Debrecen, Dongó Gyárfás Géza szerkesztő Sátoraljaújhely,16 Gáspár Bernát tanár Miskolc, Gyömöry Vince földbirtokos Ukkon (Zala vármegye), Gráner Ernő ügyvéd Budapest, Hatos Tivadar író és hírlapíró Budapest, br. Jósika Samuné szül.: Jósika Irén, ifj. Komlóssy Artúr fogalmazó Magyar Országos Levéltár Budapest, Kelemen Gábor levéltárnok Hajdúböszörmény, Lengyel Miklós a deési főgimnázium tanára, Leszik Andor, a borsod-miskolczi múzeum őre, Lévay József a Magyar Tudományos Akadémia tb. tagja, Mi lesz Béla, a tiszafüredi múzeum őre, Szinyei Ger- zson, a sárospataki kollégium főkönyvtárnoka, Tóth András szobrász Debrecen.17 Kardos Samu névsorának tekintélyét úgy is igyekezett növelni, hogy olyanokat is beírt a szerzők névsorába akik nem publikáltak (pl. Sebes Dénes, Vámbéry Ármin). Igaz, olyan szerző neve is előfordul a tartalomjegyzékben, akik viszont kimaradtak Kardos névsorából (pl. Farkas Ernőd, Nyári Albert). Említést érdemel, hogy több ismert, rendszeresen publikáló debreceni helytörténész, tudós nem lépett a folyóirat munkatársainak sorába: Koncz Ákos, Géresi Kálmán, Boldizsár Kálmán. * Nem volt szokatlan Debrecen e korszakában, hogy egy-egy debreceni polgár alapítványt tett az oktatás, a közművelődés, a szociális ellátás fejlesztésére, vagy éppen múzeumot alapított, folyóiratot szerkesztett. Kardos Samu e vállalkozó szellemű debreceni polgárok egyike volt. A Régi Okiratok és Levelek Tára c. folyóiratot nemcsak a korabeli debreceni értelmiség egyik produktumaként, hanem a fővároson kívüli, az ún. vidéki kulturálistudományos élet jellegzetességeként tartjuk számon. De lehetőségünk nyílik ilyen esetben arra is, hogy szemügyre vegyük városunk szellemi kapacitását, befogadó készségét, kitapintsuk a városvezetés stratégiáját is. 15 HBmL uo. 10 753. 1906. augusztus 6. 16 Dongó Gyárfás Géza 1895. október elsejével indította szerkesztőként az „Adalékok Zemplén- vármegye történetéhez” c. havi folyóiratot. A ROLT szerkezete, szerkesztési stílusa nagy hasonlóságot mutat a fenti folyóirathoz. 17 Korompai Gáborné a ROLT repertóriumának bevezetőjében közölte a szerzők névsorát, de nem a teljest és nem tüntette fel a foglalkozást, illetve a lakóhelyet. Mivel az utóbbi két adatot fontosnak tartom, ezért a szerkesztők, szerzők névsorát más rendszerben újra közlöm. 148
