A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok Debrecen város népoktatásához (1900-1918)
fenntartóknak a tandíjköteles növendékek korábban megállapított tandíjának arányában.10 11 Megoldásra várt a tanítók anyagi helyzetének javítása is. Más törvényhatóságokhoz hasonlóan Debrecen város közgyűlése is foglalkozott e kérdéssel s feliratot intézett 1907. január 29-én a képviselőházhoz. Javasolták, hogy ne csak az állami, de a községi és hitfelekezeti tanítókra is terjesszék ki a bérrendezést, „mert mindannyian a kulturális és nemzeti munkát végzik, egyenlő munkáért pedig igazság szerint egyenlő díjazás jár.”11 Az 1907. évi XXVII. te. rendezte a tanítók illetményét, kimondván, hogy a tanítót alapfizetés illeti 1000, illetve 1200 Korona és megfelelő szolgálati idő után járó korpótlék, továbbá lakbérilletmény. Az új rendelkezés költségtöbbletet rótt az iskolákra, de az állam az iskolák kérésére a különbséget államsegély címén biztosította. A felekezetek — miután megállapították, hogy az államsegély igénybevétele az iskola autonómiáját nem érinti — a segély kiutalására jogot formáltak.12 Az állami elemi népiskolai tanítók illetményeinek rendezéséről az 1913. évi XV. te. gondoskodott, mely a tanítók kezdő fizetését 1200 К-ban állapította meg és szolgálati helyüktől függően 240—600 К lakáspénzt biztosított. A férfitanítók a szolgálati idő kezdetétől számított két éven, a nőtanítók négy szolgálati év után juthattak magasabb fizetési fokozatba. Az állami és községi elemi népiskolai tanerőket a törvény köztisztviselőkké nyilvánította. A háborús időszak alatt ilyen minőségben részt vettek a rekvi- rálásokban és a közigazgatási munkákban. Épület és felszerelés Míg 1868-ig a külterületeken élő tanyai lakosság gyermekeinek iskoláztatásáról egyáltalán nem történt intézkedés 1882-ben a város támogatásával Belsőohaton és Ohattelekházán községi iskola létesült. 1891-ben 48 macsi gyermek számára — Stein- feld Mihály nagybirtokos áldozatkészségéből — nyílt lehetőség a tanulásra, 1892-ben pedig a földmívelésügyi minisztérium támogatásával megnyílt Debrecen első állami iskolája a gazdasági tanintézet által rendelkezésre bocsátott helyiségben, Pallagon. A probléma persze a 4 iskola létesítésével még nem nyert megoldást, hiszen 1898- ban Mitrovics Gyula — a ref. egyház iskolaszékének elnöke — arról tett jelentést, hogy 5550 ref. tanköteles közül csak 4019 jár iskolába. Ajánlja a Tanács figyelmébe, hogy Bánkon egy rendes mindennapi iskolát építtessen, Ebesen pedig vándortanítói állás szervezésével oldják meg a gyermekek tanítását.13 A népiskolai törvény megjelenése előtt csak a református és a róm. kát. egyház tartott fenn iskolákat, de 1868 után fokozatosan más felekezetek is gondoskodtak híveik gyermekeinek oktatásáról. A róm. kát. egyház már 1721-ben iskolát nyitott Debrecenben, ahol a piarista atyák vezetésével együtt folyt az elemi és a gimnáziumi tanulók oktatása. Az önálló katolikus elemi iskola szervezésének gondolata csak 1771-ben vetődött fel s ekkor került sor a gimnázium és az elemi iskola különválasztására, mely ettől kedve a város által adományozott külön épületben nemzeti iskola néven működött. 1892-ben mind a fiú-,mind a leányiskola új épületbe költözött. 10 TREL I. 99/c. 248. — 1910. február 4. 11 HBmL IV. B. 1403/a. 28. — 10/1907. bkgy. 12 Kuthi Zs.: i. m. 45. old. 13 Szoboszlay Sándor: Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város népoktatásügye. Bp. 1928. 350., 359., 357., 339. old. és TREL I. 99/i; 1. — 311/1898. 82
