A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Zoltai Lajos munkáiból - Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája III. 1693-1790
DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA III. 1693—1790 Gazdag István 1693 október. Plebejusok egy csoportja Varga Dávid és mások vezetésével felkeltek a város vezetői ellen. 1694 január 14. Lényeges változások mentek végbe a város igazgatási szervezetében. Átalakult a nagytanács szerkezete, élére a népszóló került. 1695 január 20—29. Megtörtént Debrecennek a kiváltságos szabad királyi városok sorába való tényleges besorolása. Megalakult Debrecenben a Nemes Kalmár Társaság. Az első gazdák: Sárándy Dániel és Komáromy János. 1699 április 18. Tűz pusztított a Péterfia és Csapó utcában. Á Piacz és a Nagyúj utca (ma Bajcsy-Zsilinszky utca) sarkán lévő Bika-házat a város vendégfogadóvá alakíttatta. Ez évből származik a tengeri debreceni termesztéséről első feljegyzéseink egyike. A városi tanács felépítette az első pusztai csárdát a Hortobágyon. 1700 A királyi kamara által elrendelt összeírás szerint Debrecen lakosságának vallás szerinti megoszlása a következő: 23 144 fő református, 48 fő evangélikus és 354 fő katolikus. 1702 június 14. Lord Paget az angol udvar követe a török Portáról hazájába visszatérve útjába ejtette Debrecent. A diplomata több napot töltött a városban. július 27. Dobozi István főbíró Debrecen szabad királyi város nevében hűséget esküdött a Hajdúsámsonban táborozó II. Rákóczi Ferencnek. 187
