A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között
félszáz oktató 400—450 nappali hallgatóval foglalkozott. Az 1979/80-as tanévben 393 nappali, 358 levelező hallgató tanult, akiket 68 fős tanártestület oktatott.66 A nevelőmunka koordinálását elősegítette az 1976-ra elkészült nevelési terv és az 1977-re elkészített nevelési intézkedési terv. Ezek foglalták egységes keretbe az oktatók, a patronáló és évfolyamfelelős tanárok, a KISZ-alapszervezetek és a kollégium emberformáló nevelési tevékenységét. A tanárok kutatómunkája több ponton kapcsolódott az általuk végzett oktatómunkához. Bár alapkutatásokkal nem foglalkoztak, de annál inkább nagyobb gondot fordítottak a termeléshez közvetlenül kapcsolódó alkalmazott, illetve fejlesztő kutatások csoportjába tartozó különféle feladatok megoldására, kidolgozására. Az elmúlt években több külföldi tanulmányúton vettek részt az intézmény oktatói s igen hasznos és gyümölcsöző a Moszkvai Építő- mérnöki Egyetemmel s a Wismari Műszaki Főiskolával kialakított kapcsolat.67 1966 őszétől a zeneiskolai tanárok középfokú képzése megszűnt s helyette Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kihelyezett tagozata kezdte meg tevékenységét s vette át főiskolai szinten a tanárképzést. A tanulmányi idő 3 év maradt, a tanterv módosult: 3 szakból szerezhettek diplomát a növendékek. Az 1979/80-as tanévben 177 növendék tanult a Zeneiskolai Tanárképző Intézetben.68 Végül említenünk kell a Református Teológiai Akadémiát is, amit korábban már tárgyaltunk, így e helyen a méltatásától eltekintünk. A tárgyalt periódusban az egyetemi, főiskolai hallgatók jelentős állami támogatásban részesültek. Űj ösztöndíjrendszert vezettek be, amely a tanulmányi eredményt állította előtérbe. Erőfeszítések történtek a diákotthoni munka javítására is. Valamennyi intézményben eleven, igényes kulturális élet volt. Szakkörök, művészeti együttesek, kiállítások, előadások, vitafórumok biztosították a művelődés és a szórakozás lehetőségét. Eredményesen dolgoztak a tudományos diákkörök is. 1961-ben 6, 1980- ban a felsőoktatási intézmények száma 7-re emelkedett. Meg kell említenünk a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozatát és a Református Teológiai Akadémiát szerényebb hallgatói létszámmal. A több mint 800 oktató-kutató ekkor közel 6400 hallgatóval foglalkozott.69 A városban tevékenykedő tudományos alkotó műhelyek, kutatóbázisok egyre nagyobb részt vállaltak a konkrét termelési, társadalmi feladatok megvalósításából. Az 1970-es évek végére több mint 300 fő szerzett tudományos fokozatot, ebből 13 akadémikus, 47 tudományok doktora lett.70 Különösen jelentősek voltak azok a változások, amelyek a tudományos élet struktúrájában bekövetkeztek. A megyei, városi párt- és állami vezetés a gazdasági egységekkel együttműködve kezdeményezte a tudományos erők összefogását, tervszerűbb hasznosítását, a kutatóhelyek és termelőüzemek közötti kapcsolatok erősítését. A városi pártbizottság kezdeményezésére 1977 novemberében megalakult a Debreceni Felsőoktatási Intézmények és Kutató- intézetek Tanácsa (FIKIT), amelynek feladata lett a szellemi erők és az anyagi eszközök koncentrálása, képzési és kutatási kooperációk létesítése, regionális feladataik 66 OM Statisztikai Tájékoztató. Felsőoktatás 1979/80. Bp. 1980. Összeállította: Rőth Tiborné, 28., 33., 115—118. old.; H-В. megye Statisztikai évkönyve 1965. Db. 1966. 295. old. 67 Hajdú-bihari Napló 1981. február 22. 5. old. 68 OM Statisztikai Tájékoztató. Felsőoktatás 1979/80. i. m. 33. old. 69 H-В. megye Statisztikai évkönyve 1970. Db. 1971. 329. old.; Hajdú-Biharban történt 1968—74. Db. 1975. 16., 55., 90., 20. old. (Szerk.: Bényei Miklós)’, Hajdú-Bibar megye Statisztikai évkönyve 1980. Db. 1981. 391. old. 126
