A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között
összehangolása, tevékenységük hatékonyságának fokozása és korszerűsítése.71 A kezdeti tapasztalatok biztatóak voltak s a tanács eredményesen végezte s napjainkban is végzi munkáját. Regionális jelleggel de facto 1976. október 7-én léterjött az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága (DAB). Célja: „a Tiszántúlon folyó tudományos tevékenység társadalmi eszközökkel való ösztönzése, támogatása és koordinálása; az e területen működó' tudományos és oktatási intézetek dolgozóinak összefogása a tudomány művelésének fokozására, az újabb tudományos eredmények elérésére, a helyi tudományos élet további fejlődésének elősegítésére.. ,”.72 Megalakultak az egyes bizottságok, ezek mellett a munkabizottságok azzal a céllal, hogy a régióban a tudományos életet összefogják, ösztönözzék a kutatásokat, s mind ezt konferenciák, tanácskozások szervezésével, kiadványok megjelentetésével támogatják.73 A debreceni felsőoktatási intézményekben folyó kutatómunka az intézmények jellegének megfelelően több szállal kapcsolódott a város gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. A helyi és regionális jellegű témák mellett említésre méltóak azok a kutatások, tudományos eredmények és publikációk, melyek országos vagy nemzetközi jellegűek. Ezeket az eredményeket felsőoktatási intézményeink évenként megjelenő évkönyveikben, tudományos közleményeikben vagy más publikációkban hozzák nyilvánosságra.74 Azzal zárjuk gondolatainkat, hogy a kép, amit a város felsőoktatási intézményeinek tevékenységéről felvázoltunk, nem lehet teljes, csupán az általunk lényegesnek ítélt kérdések exponálására törekedtünk. A kérdés teljes kifejtését korlátozta a tanulmány szűkre szabott terjedelme. Mindezek figyelembevételével kísérletet tettünk az elért eredmények felvázolása mellett a fejlődést akadályozó, gátló tényezők, az adott kor gazdasági-politikai sajátosságaiból adódó s olykor a végig nem gondolt, elhamarkodott, más esetekben pedig a türelmetlen kultúrpolitikai döntések, kapkodások jellemzésére. Úgy látjuk, hogy csak egy terjedelmesebb munka feladata lehetne az említett hiányosságok terjedelmesebb kifejtése mellett az oktatás tartalmi kérdéseinek, a különböző tanterveknek, a személyi és káderügyeknek, a vezetéssel kapcsolatos problémáknak s nem utolsósorban a felsőoktatási intézmények kutatómunkájának a teljesebb és részletesebb feltárása. Azt is érzékeltük, hogy a fordulat évétől az 1950-es évek közepéig — amikor a hallgatói létszám megnőtt — nemigen adódott nagyobb lehetőség a tehetségesekkel való foglalkozásra, nemcsak az oktatás tömegessé válása miatt, de a tanterv, a tanulmányi rend, az oktatók túlterheltsége sem igen segítette ezt elő. Tulajdonképpen az 1970-es évektől adódott nagyobb lehetőség, hogy az arra érdemes, tehetséges hallgatókkal többet foglalkozzanak a különböző intézmények oktatói. Sajnos azonban még napjainkban is olykor nem kis nehézséget okoz a tehetségesekkel való foglalkozás s ezek számára készült külön tantervekről, penzumokról nemigen beszélhetünk. 70 Hajdú-bihari Napló 1980. március 2. 9. old. 71 A debreceni felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek tanácsának szervezeti és működési szabályzata, 1977. 72 MTA DAB Tájékoztató I. Db. 1979. 12. old. 73 1981. április 14-én Szentágothai János, az MTA elnöke átadta a DAB-székházat. MTA DAB Tájékoztató I. Db. 1979. 7. old., illetve Tájékoztató II. Db. 1983. 5. old.; Debreceni Szemle 1982. 2. 74 Hajdú-bihari Napló 1980. március 2. 9. old. 127
