A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között

Később 1970-ben, 1973-ban, majd 1976-ban a korszerűsítés igényével és a szakmai képzés jobbításával változott a tanterv.

Az 1974/75-ös tanévben az intézetnek 1295 hallgatója volt, akik 3 éves képzésben részesültek. A kollégiumot 1960-ban építették s 1963-ban újabb épületrésszel bővítették. Mintegy 210 hallgató számára nyújt férőhelyet, s ez a nappali tagozatos hallgatók kb. 50%-a.60

1976. szeptember 1-jével az Elnöki Tanács rendelete értelmében az intézet Tanítóképző Főiskolává alakult. Új tanterv alapján indult a munka s a tapasztalatokat az 1980-ban megjelent újabb korrekciós tantervben fogalmazták meg.61

Az intézetben folyó tudományos kutató munka a képzés korszerű módszereinek keresésére, az általános iskolai alsótagozatos tanulók életkori sajátosságainak feltárására, az oktatás és nevelés korszerű módszereinek kutatására s a mozgalmi szervezetek nevelési lehetőségeinek kibontakoztatására irányult. Említésre méltó, hogy a tanárok tudomány-népszerűsítő előadásokat is vállalnak igen sokrétű társadalmi munkájuk mellett. Az intézmény szerződéses kapcsolatban áll a meisseni és a potsdami testvérintézményekkel.

Az alapítás évében 27 oktató kezdte meg a munkát, 1974/75-ös tanévben 31 intézeti tanárból, 1 docensből, 6 adjunktusból és 3 tanársegédből tevődött össze az oktatói kar. Az 1979/80-as tanévben 641 nappali, 573 levelező hallgató tanult s ezek oktatását összesen 86 oktató látta el.62

1961-ben a Pallagon működő állattenyésztési és növénytermesztési tagozatú mező- gazdasági szakközépiskolát Felsőfokú Mezőgazdasági Technikummá szervezték. 59 fővel indult a képzés s ebből 40 fő diákotthonban lakott. Levelezőként 101 hallgató iratkozott be, s a 160 főnyi növendék sereget mindössze 8 tanár oktatta.63 Az 1966/ 67-es tanévben 120 nappali és 127 levelező hallgató tanult. A nappaliak közül 86-an laktak diákotthonban s szinte valamennyi tanuló rendszeres állami támogatásban részesült.64 1968 nyarán a technikum felsőfokú jellegét megszüntették s ismét középfokú szakintézményként folytatta munkáját.

Az 1965/66-os tanévben nyílt meg a Felsőfokú Építőgépészeti Technikum. Az új tanulmányi épületet és a kollégiumot 1966 nyarán adták át rendeltetésének. A főiskola magasépítész és gépész karán felsőfokú szaktechnikusokat képeztek. Az intézetben induláskor 9 tanszéket szerveztek. 1972. szeptember elején jött létre az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, amelynek Gépészeri Kara építőgépészeti szakkal, valamint az Építőipari Kara magasépítési szakkal Debrecenben, a korábbi felsőfokú technikum utódaként működik.65 Az intézmény feladata a kivitelező építőipar számára, valamint a település- és regionális fejlesztési tervekkel, a lakásgazdálkodással és kommunális szolgáltatással összefüggő műszaki-gazdasági feladatok ellátására alkalmas szakemberek képzése. A tanulmányi idő 3 év, és sikeres vizsgák után a hallgatók képzési irányát feltüntető üzemmérnöki oklevelet szereznek.

Az 1965/66-os tanévben 81 hallgatóval indult a munka s az 1970-es években a közel

60 Dr. Klement Tamás: A magyar felsőoktatás 1945—1975. Bp. 1975. 46. old.

61 Molnár Károly—Vaskó László: A magyar demokratikus tanügy négyven éve, VEAB, Veszprém 1985. 106—107. old.

62 Dr. Klement Tamás: A magyar felsőoktatás 1945—1975. i. m. 46. old.; OM Statisztikai Tájékoztató 1979/80. Bp. 1980. i. m. 29., 33., 115—118. old.

63 KSH Jelentés-— Debrecen város egyetemein ... i. m. 11—13. old.

64 H.-B. megye Statisztikai évkönyve 1976. Db. 1977. 310. old.

65 Hajdú-bihari Napló 1977. február 24. 4. old.

125