A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között
helytállásuk, kezdeményezésük, lelkesedésük igazolta a beléjük helyezett bizalmat. Az 1945. áprilisi kormányrendelet a szervezeti kérdések mellett a tanulmányi munkára is kihatott. A főiskola 4 évfolyamúvá vált, megváltozott a nevelési célkitűzés, demokratikus oktató-nevelő munka megvalósítására törekedtek. Az 1945. szeptemberi főhatósági intézkedések szintén erősítették az egyetemi jellegű oktatást s az egységes agráregyetem megszervezésével lépést tettek a színvonalasabb képzés irányába. Ez a magasabb követelmény komoly feladat elé állította a tanárokat, hallgatókat egyaránt. Határozott törekvés mutatkozott az oktatómunka, a tudományos tevékenység színvonalának emelésére, ugyanakkor — talán a régi gyakorlat alapján — nem foglalkoztak megfelelően a hallgatókkal s így a nevelőmunka elmaradt az oktatás mögött. Nehezítette a kibontakozást az is, hogy a koalíciós időszakban nem alakult ki országosan egységes álláspont a felsőfokú képzésről. Helyileg a tanári testületen belül is ellentétek mutatkoztak az igazolások elhúzódása, vagy a nem kedvező döntések is bizonytalanságot váltottak ki, mások pedig nem tudtak beilleszkedni a kialakulóban lévő demokratikus rendbe. Mivel a tanári kar nem volt egységes, ezért a hallgatóságot sem tudta egyértelműen pozitívan befolyásolni. Pedig a hallgatók többsége szerény, szorgalmas, kötelességtudó és tanulni- vágyó fiatal volt. Nem kis számmal akadtak ezek között szegény-, kis- és középparaszt származásúak. Ezeket a fiatalokat a demokratikusan gondolkodó tanárok a népi kollégistákkal összefogva igyekeztek meggyőzni és megnyerni a szocialista agrár- felsőoktatás céljainak. Az intézeten belül kialakult éles osztályharc következtében az oktató-nevelő munkára a határozatlanság és kapkodás nyomta rá bélyegét. Növelte a bizonytalanságot az a hír is, hogy az intézetet felszámolják, ami sajnálatos módon be is következett. 1949 tavaszán néhány tanár és 35 hallgató átkerült a budapesti karra, s ez azt jelentette, hogy az agrár-felsőoktatást városunkban átmenetileg megszüntették.17 b) A felsőoktatásügy szocialista alapjainak lerakása és fejlődése városunkban Az 1948 nyarán elfogadott pártprogram fő feladataként jelölte meg a közép- és főiskolai oktatás átszervezését, az általános és szakmai műveltség helyes arányainak kialakítását, egységes állami tankönyvek bevezetését, a tanügyigazgatás korszerű reformját, a természettudományos ismeretek szélesítését, az oktatás összekapcsolását a munkára neveléssel. Tehát 1948-ra az egyetemen is beköszöntött a fordulat: a szocialista forradalom győzelme megteremtette a feltételeit a felsőoktatási reform megvalósításának. Az egyetem, ill. a tanárképzés átalakításának konkrét munkálatai 1948 nyarán indultak meg, de a reform kidolgozásával párhuzamosan több átmeneti intézkedésre is sor került. Bevezették a felvételi vizsgát s ennek alapján a hallgatók többsége népi sorból került az egyetemre. Mind határozottabban vetődött fel a marxizmus—leninizmus elméletének alkalmazása az oktatásban és a tudományos életben egyaránt. A haladó szellemű diákok is követelték, hogy a dialektikus materializmus határozottabban és 17 HBmL Pallagi ir. osztálygyűlési jkv-ek; Bencsik István: A Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 éve, 1953—1963. Bp. 1969.; A debreceni agrárfelsőoktatás 100 éves. Bp. 1968. (Szerk.: Komo- róczy György) 114
