A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között
következetesebben jusson kifejezésre a hivatalos állami oktatásban s 1952 szeptemberétől a marxizmus—leninizmus fő tárgy lett az egyetemen.18 1949 januárjában kormányrendelet jelent meg a bölcsészettudományi és természet- tudományi képzés újjászervezéséről. Ez a tanulmányi időt 5 évre emelte s a középiskolai tanárképzés kétszakos lett az orosz szak kivételével. A képesítések megszerzéséhez alapvizsgát, szakvizsgát, képesítő vizsgát írt elő s minden hallgatót kötelezett szakdolgozat megírására. Megszüntette a középiskolai tanárképző intézetet és a tanárvizsgáló bizottságot. A karokon tanulmányi osztályokat szerveztek. A minisztériumi rendelet különválasztotta a bölcsészettudományi és természettudományi karokat s ennek következtében 1949. május 16-án egyetemünkön megalakult a Természet- tudományi Kar. A reform megszüntette a „szabadbölcsészetet” s a bölcsész és természettudományi karokon folyó képzés feladatává reális társadalmi funkciókra való képesítés megszervezésének biztosítását tette. A reform kötött tanulmányi rendet vezetett be s ezzel a tanfegyelem megszilárdítására, a hallgatók és oktatók munkamoráljának javítására törekedett. Valamennyi, de elsősorban a természettudományi szakokon nagy súlyt kapott a gyakorlati oktatás s a tanárjelöltek pedagógiai képzését is kiszélesítette. A reform megállapította az egyes szakok kötelező előadásait, szemináriumait, gyakorlatait s előírta a hallgatók számára az órák látogatását. Rendezte a tanídjat és vizsgadíjat: a tanulmányi eredményektől függően teljes tandíjmentességben részesültek a munkás-paraszt származású és az alacsony jövedelmű értelmiségiek gyermekei, mások tandíjkedvezményt élvezhetettek.19 Ez a reform tulajdonképpen arra volt hivatott, hogy a magyar felsőoktatás intézményeit az átalakulóban levő hazai népgazdaság és társadalom szolgálatába állítsa és az élet követelményeinek megfelelően profilírozott szakemberképzést valósítson meg. A reform mérlege mindenképpen pozitív, megvetette az alapjait felsőoktatásunk és tanárképzésünk szocialista továbbfejlesztésének. Sajnos azonban az 1950-es évek elején e reform értékelésében, ill. végrehajtásában szektás és türelmetlen szemlélet érvényesült. Nemcsak a főhatóság irányításában, de az egyetemen is előfordult, hogy az 1948/49-es reform vívmányai és az 1950-es évek gyakori hibás intézkedései és nehézségei összekeveredtek.20 Bár azt is jeleznünk kell, hogy a reformnak voltak fogyatékosságai is. így pl. talán jószándékból, vagy szakmai túlbuzgóságból adódott, hogy a képzés célját és a hallgatók teherbíró képességét figyelmen kívül hagyta s mindez nagyfokú maximalizmushoz, a hallgatóság nagymérvű túlterheléséhez vezetett. A TTK-n pl. az óraszám olykor a 40-et is meghaladta. Ugyancsak a reform hiányosságaként említhetjük a gyakorlóiskolák megszüntetését, amivel a szakemberek ugyan nem értettek egyet, de a döntés ellen nem tiltakoztak. Való igaz, hogy az említett hiányosságok a gyakotlatban minden valószínűség szerint idővel kiküszöbölhetők lettek volna, ha a reformot igen alapos és következetes munkával, megfelelő hozzáértéssel fejlesztik tovább. Ez azonban elmaradt! 18 Néplap 1948. szept. 5. 3. old.; okt. 10. 7. old.; 1950. aug. 17. 4. old.; szept. 16. 4. old.; dec. 17. 9. old.; Vaskó László: A közoktatás és a tudományos élet fejlődésének főbb tendenciái Debrecenben (1948—1961) = A szocializmus építésének első szakasza Hajdú-Bihar megyében (1948—• 1962). Db. 1983. 204—218. old. (Szerk.: Bényei Miklós) 19 A bölcsészeti és természettudományi karok reformja. Bp. 1949.; Debrecen 1949. jan. 13.2. old.; május 25. 3. old.; Néplap 1950. május 13. 2. old.; 25 éves a KLTE Természettudományi Kara i. m. 11. old. 20 Tímár Györgyné és Székely Béla: Tanárképzésünk alakulása. Pedagógiai Szemle 1959. 470— 478. old. 115