A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Balogh István: Két város története az új monográfiák tükrében

a királyi hatalmat képviselő ispánok vagy a földesúr, esetleg a földesúri hatalmat gyakorló officiálisok közvetlen bíráskodásától. Bármely kicsiny volt is a függetlenség mértéke, a későbbi mezővárosi autonómia csíráját hordozta, ezáltal szűnt meg a mezővárosi polgárok személyes függése a földesúri hatalomtól.9

Ezt a függetlenedést elősegítette az is, hogy legtöbb mezőváros a század folyamán mentesült a földesúr vagy király officialisainalc vendégül látásától (descensus) és lakói személyes adófizetésétől. A földesúri beszállásolás és az őt illető természetbeni vagy pénzbeli szolgáltatásokat a mezővárosi lakosok egyetemét alkotó communitás egy összegben, census cím alatt fizethette.10 11

A XIV. században a földesúri hatalom már rávetette árnyékát a mezővárosi fejlődésre, mégis a királyi hatalom elég erős volt, hogy megakadályozza a gyarapodó mezővárosok földesúri hatalom alá való hajtását.

Zsigmondvárospolitikájaanagybirtok növekvő hatalmával szemben éppen a fejlődő mezővárosokban vélte az ellensúlyt megtalálni és a királyi hatalmat erősíteni. Sok mezővárost Buda királyi városjogával ruházott fel, valódi városokká akarta tenni őket.11

A várostörténetünk XV. századi korszakának kérdései is nagyjából tisztázottak. E században megnövekedett a piaci árutermelés, a korábban fejlődésnek indult mezővárosokban kialakult a céhes kézműipar, nőtt és szélesebb körű lett a vásárok forgalma, a mezővárosok nagyrésze bekapcsolódott a nemzetközi árucserébe és legtöbb mezőváros, napi járóföldre terjedő körzet piacközpontjává vált. Specializálódott a mezőgazdasági termelés, létrejöttek a bortermelő és állattenyésztő oppidumok főbb típusai.12

A XVI—XVII. századi városi fejlődést nagymértékben befolyásolták az ország három részre szakadása következtében kialakult politikai viszonyok, amelynek hatása az ország újraegyesítéséig tartott. A szatmári békét követő új államberendezkedés másfélszáz éve alatt a centralista abszolút államhatalom társadalom és várospolitikája az előző korszakban bekövetkezett fejlődés által létrehozott eltérések következtében minden egyes város esetében más-más kérdéseket vetett fel.

Az utóbbi években megjelent Szeged és Debrecen város monográfiája a kezdetektől 1848-ig, e két város 700 éves történetében felmerült kérdésekre próbál választ adni. Összehasonlító tárgyalásukkal az azonos és eltérő vonásokat, azok okait és megjelenési formáit próbáljuk összegezni.13

II.

Szeged és Debrecen történetének modern feldolgozói a két város történetét tekintve nem azonos szintről indulhattak el.

Debrecen múltjának első és mindmáig egyetlen tudományos igényű feldolgozása 1872-ben jelent meg. Ez a maga idején, az akkori történettudománynak megfelelő

9 Uo. 140—147. old.

10 Uo. 147. s köv. old.

11 Uo. 187. s köv. old.

12 Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században. Bp. 1965. (Értekezések a történettudomány köréből. 37.)

13 Debrecen története II. k. (Szerk.: Rácz István) Db. 1981:

Szeged története 1. k. (Szerk.: Kristó Gyula) Szeged 1983.

Debrecen története 1. k. (Szerk.: Szendrey István) Db. 1984;

Szeged története П. k. (Szerk.: Farkas József) Szeged 1985.

9