A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Műhely - Béres András: A Bihar vármegyei tiszti perek forrásértéke
ecetágy felhasználása, a szőlőcsőszök bére és munkája, de minden e területen értékes kiegészítés az eddigi ismeretekhez. Büntetés Különböző cselekményekért kimért büntetések formáiról és módozatairól szerzünk tudomást a büntetés címszó alatt. A kisebb lopásokért a tolvajokat láncra, kalodába tették, sanyargatták, az adósok vagyonát lefoglalták. Egyszerű szófogadatlan- ság is elég volt, hogy a renitenskedőket kalodába zárják, vagy katonának adják. Hétköznapi büntetés volt a pálcázás, kikötés, felkötés vagy a deresrehúzás, amelyről az iratok tájékoztatnak. Szó esik az éjjeli tivornyázók megbüntetéséről, tömlöcásás- ról, de szerepel az iratok között a rabköltészet is. Itt találjuk a Váradolasziban 1768- ban raboskodó Krucsó János rabságban írt verseit, amelyek egy sajátos világ hangulatát érzékeltetik. Céhélet Érintőlegesen a céhéletről, a céhes szokásokról is szó esik.3 így ismerhetjük meg a nagyváradi csizmadialegények céhláda vitellel kapcsolatos szokásait, a pankotai és belényesi szűcsök céhkiváltsága megszerzésével kapcsolatos peres iratokat, de értesülünk a különböző szalontai és váradi mesterek és legények nézeteltéréseiről is, amely adalékként a céhes iratok feltárásához kiegészítésül szolgál. Család Kevés utalás, de annál értékesebb adat található a családi életre s a gyermeknevelésre vonatkozóan, amely a társadalmi kép megrajzolása szempontjából fontos. Csárda, csapszék Egy egészen sajátos képet nyerhet a kutató a XVIII—XIX. századi Bihar vármegye csapszékeinek, csárdáinak helyzetéről. így megismerhető a zsákai csapiár számadása, az újlaki ref. ecclésia kocsmáltatási joga, különböző csapszékek bérlete, de találkozunk csapszékfelverő tolvajokkal, vendéglőbeli muzsikus cigányokkal, bortolvajokkal is. Megismerhetjük pásztorok és katonák mulatozását és csapszékbeli verekedését, utalást találunk erdélyi marhahajtó székelymagyaroknak a Korhány csapszékbeli tartózkodásáról, zsidó árendásokról (bérlő), de megismerhetjük a Sarkad- Ősi Prépost-Puszta Csapszékét, s az oda járó juhászok életét is. A csárdák, csapszékek sokrétűen kapcsolódtak a mindennapi élethez, mivel minden jelentős esemény színhelye a templom mellett a csapszék vagy csárda volt. Cselédélet A XVIII—XIX. századi gazdasági életben jelentős szerepe volt a földnélküli cselédeknek, akik munkaerejüket voltak kénytelenek áruba bocsátani. Szó esik itt cselédbérekről, viseletről, szolgák, szolgálók sanyarú sorsáról, de a konvencionális levelek segítségével betekinthetünk a XIX. század elejének életmódjába, a gazdák és cselédek viszonyába is. 5 Béres András: Céhládavitel és egyéb mesterszokások. HBN. 1971. márc. 28. 98
