A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Műhely - Béres András: A Bihar vármegyei tiszti perek forrásértéke
munka, nádmunka, a határjelek formái, de nem ismeretlen a földfoglalásba legelő- gazdálkodás, az urbariális legelők helyzete, a dinnyetermelés sem. Jól használható adatokat találhatunk a búza-zab vermeléséről, a földbeásott terménytároló vermek használatáról. Testes peranyag foglalkozik a derecskéi Esterházy Domínium birtokainak : Derecske, Kaba, Bajom, Berettyóújfalu, Gáborján, Konyár, Bagos, Sáránd, Komádi, Zsadány, Szentmiklós, Szalonta, Félegyház határában levő birtokainak sokrétű gazdasági ügyeivel, a birtokok jövedelmével, de uradalmi tiszttartók visszaéléseit, s a belényesi uradalomnak úrbéri panaszok vizsgálatára tett intézkedéseit is alkalmunk van megismerni. Jó adatokat találunk az úrbéri szántó és kaszálóföldekről, az úrbéri szolgáltatásokról, dézsma- és kilencedfizetésről, jobbágyokkal való kegyetlenkedésről, bérletes, zálogos birtokokról, adófizetők és földbirtokosok peréről. Megtalálható itt Nagyszántó, Vértes, Váncsod helységek urbariális iratanyaga, Berekböszörmény határrendezése, különböző vagyonleltárak, a nagyváradi Deák püspök, Csák Ferenc ellen folytatott 1810. évi nagy birtokper 5 darab térképmelléklettel, de itt van Rákóczy György 1657-ben kelt eredeti (rongált állapotú) adománylevele és 1846-ból kelt másolata, Berekböszörmény és Told birtokainak adományozásáról. A sokrétű igen érdekes iratanyag gazdaságtörténeti szempontból roppant hasznos forrásgyűjtemény. Gyékény A népi kismesterség kutatása szempontjából nem érdektelen a Biharnagybajom környékén kitermelt gyékény felhasználása sem, amelyet a XIX. sz. közepén Pestre is szállítottak. Gyilkosság A XVIII—XIX. század fordulójának állapotáról alkothatunk képet a vonatkozó iratok alapján, a szerencsétlen vagy szándékos esetek vizsgálata során, amikor fegyverrel, különböző mérgezésekkel okozott emberhalálról esik szó, megromlott házasság, vagy emberi ellentétek miatt. A viszonylag kevés számú eset egy kor sajátos helyzetét tárja fel a témakörben. Gyógyítás A népi gyógyászat néhány érdekes változatát ismerjük meg a rendelkezésre álló iratokból, az 1771—1835 közötti évekből. Megtalálható a gyógyító chyrurgus (borbély), a pálinkával való bedörzsölés mint gyógyító eljárás, és a kutyaharapás gyógyításának specificatiója, a keresszegapáti kuruzslóasszony gyermekkúrája, a füvekkel köszvényt gyógyító bába, a konyári szódafőző hutában végzett munka mellett a ko- nyári szikes tóban való köszvényes lábgyógyítás, s a derecskéi uradalom községeinek gyógyászati célra történő nadály gyűjtése, s a gyógyítás módja is. Gyújtogatás A viszonylag sok gondatlanságból vagy szándékosan okozott tűzeset arra enged következtetni, hogy az anyag által mutatott időben sok tűzkár keletkezett. Tüzet okozhattak puskaporral-kanóccal, tűzcsiholás közben acéllal-taplóval, szándékos gyújtogatással, amelynek sok istálló, lakóház, szárazmalom, szőlőskerti pajta, de jószág is esett áldozatul. Találkozunk nyomtatószérű, szalma felgyújtásával, csűr és széna100
