A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Tanulmányok - Papp Klára: Adatok a bihari Csáky uradalmak birtoktörténetéhez és jobbágyviszonyaihoz
tek.36 A telepítés szemmel láthatóan folyamatban levő, mintegy 58 vonás forintnyira értékelt szőlőről egyenesen azt állapították meg, hogy a „palánta”. Jóval gazdagabb az a rendelkezésemre álló iratanyag, amely Kornis gróf és özvegye gazdálkodásának eredményességét van hivatva bizonyítani. A becsűk és tanúsítványok mind az 1784—1785 fordulóján lezajlott birtokátadás előttiek, jórészt 1784 első feléből származnak, tehát céljuk mindenképpen az, hogy Pálífy Karolina minél értékesebbnek tüntesse fel a domíniumot, különösen a családja által eszközölt beruházásokat, változtatásokat. Ezért az új építmények mindenütt szerepelnek, valamint a régiek a végrehajtott javításokkal együtt. Valamennyi településnél feltüntetik az irtás révén létrehozott új szőlőket, s közük az elöljárók azt is, hány új lakossal gyarapodtak 1768 és 1784 között. Az eltelt 16 év alatt a becsűk tanúsága szerint 8 kocsma épült az uradalomhoz tartozó 16 pusztán és településen. A csapszékek az urasági bor értékesítésének színterei, értékük csaknem 500 forintot tett ki.37 Mellettük Szalárdon egy 74 rénes forint 42 krajcár értékű pálinka főző házat, egy 17 rénes forintot érő csűrgazda házat valamint cselédházat és konyhát említenek 40 forint értékben, illetve Szarkón épült egy vendégfogadó 40 rénes forint és egy ispán háza 100 forintra értékelve. A szőlő telepítésére alkalmas irtások értékét kb. 5500 rénes forintban adják meg (nem mindenütt közük az értéket, esetenként, mint pl. Keresztszegen csak a napszámot adják meg: „130 napi szám ment el az irtásokra”).38 Siterben 2934 rénes forint összeget állapított meg a kiküldött Varga András szentimrei főbíró a másodbíróval és az esküdtekkel együtt. A siteri bírák közlései alapján azt is leírják, hogy a Sólyom nevezetű új telepítésű szőlőben hány ember művéről van szó: összesen 160 társuk munkájára hivatkoznak. A szentimrei bíró és társai kirendelésére itt azért lehetett szükség, mert a siteriek főbírója Maró Mihály 1784. aug. 6-án az esküttekkel együtt úgy foglalt állást, hogy „jó lélekkel, becsű szerint ítéletet hozni nem tudnak az urasági szőlő dolgában”. Ugyanők viszont írtak egy nyolc köböl búza alá való allodiális szántóföldről, amelyet azonban még gr. Haller idejében irtottak, a Kancsa hegy oldalán levő urasági kaszállóról, „melyet irtással és kész pénzzel szerzett az uraság maga tisztje által.” (25 rénes forint), s egy allodiális gyümölcsösről is (40 rénes forint).39 A sitéri bírák húzódozása a szőlő felértékelésétől mindenesetre elgondolkoztató. Szarkón kiderült, hogy két darab összesen 130 vonás forintnyi értékű szőlőföldet tiltott bor árulásért foglalt el az uraság egy Kis Mihály nevű és egy Nyolika nevű parasztembertől.40 Nagyobb új szőlőbirtokot jeleztek még Szarkón (1700 rénes forint) és Margitán (652 rénes forint) becsértékűt.41 Berekböszörményben a Görgőr nevű szőlős kertben „a termett élettül az uraságnak nem dézsmáltak”, s a Fokon túl fekvő irtásokat pedig dinnyeföldnek fogták fel.42 36 OL. P. 71. Fasc. 4. No 50. 37 Pontosan 451 forint és 33 krajcárt — OL. P. 71. Fasc. 4. No 50. A becsű alá eső települetek: Sitér, Nagy Tótfalu, Fegyvernek, Szarkó, Borzik, Almás, Sitervölgye, Szalárd, Árpád, Keresztszeg, Berekböszörmény, Mezőfalva praedium, Lüki, Szunyogd, Dizsér és Margita. 38 OL. P. 71. Fasc. 4. No 50. — több iratban elszórtan, a közölt értékek alapján pontos összeget nem lehet számítani. Berekböszörményben is csak arról tudósítanak, hogy a Görgör nevű szőlőskertben 90 nap, a Fokon túl levő irtásokban 40 nap munkát végeztek. Uo. 17. sz. irat, de a napszámot sem közük mindig. 39 OL. P. 71. Fasc. 4. No 50. 24. és 28. sz. irat. Siterben korábban is volt majorsági szőlő: 1742-ben 300 cseber termést jelentettek a majorsági szőlőből, a jobbágyoktól beszedett 172 cseber dézsma- bor mellett. — OL. P. 72. Fasc. 326. No 11. 40 OL. P. 72. Fasc. 4. No 50. 29. sz. irat. 41 No 7 sz. irat 42 L. 38. sz. jegyzet. 60
