A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok - Papp Klára: Adatok a bihari Csáky uradalmak birtoktörténetéhez és jobbágyviszonyaihoz

a vállalkozás, megérje a kevésnek egyáltalán nem mondható zálogösszeg kifizetése és az egyéb kötelezettségek átvállalása. A levelezések egyértelműen mutatják, hogy ennek érdekében minden lépést megtettek: Csáky Borbála 1759 áprilisában még a zálogba vagy árendába került jószágok visszaváltására is felhívta Csáky Antal figyelmét.32

A Csáky família fiúága szemmel láthatóan pénzzavarának áthidalására használta fel a bihari javak zálogbaadását.

Dolgozatunk elején utaltunk rá, hogy Csáky István szerzett 1701-ben birtok- megerősító' oklevelet a bihari javakra. Ennek ellenére az 1728. évi összeírás az erdélyi ágat megalapító Csáky László leszármazottait Csáky Zsigmondot és Imrét említi név szerint, s más források is (tanúvallomási jegyzőkönyvek, kezeslevelek stb.) az ő birtoklásukat idézik. A leányág elleni per 1742, Csáky Imre halála után kezdődött, s 1750. február 4-én azzal az indokkal vett fel Csáky Miklós kalocsai érsek többektől zálogösszeget, hogy „az adorjáni domíniumot, amely eddig a Leány Ágnál 58 000 Rft-ban vala zálogban” ki akarják váltani. Tulajdonjoguk végleges megerősítése után vették kézbe a birtokot, de a birtokkormányzás nehézkessége, és a sok adósság miatt ismét zálogba adták. Ennek révén 82 500 ft adósságuk átvállalása mellett a szerződés megkötésekor kézhez kaptak 27 000 ft-ot. A fennmaradó 90 500 forint megfizetését pedig két éven belül ígérte Haller György és felesége.33

Úgy tűnik, hamarosan sor került a Csákyak nézetének felülvizsgálatára: az 1774. október 24-i családülésen legalábbis Margita birtok visszaváltásáról tárgyaltak, „mivel az a pénz kamatainak kétszeresét jövedelmezi”.34 35 Az uradalom tényleges visszavételére azonban Ferdényi János plenipotentiarius irányításával csak a 80-as évek közepén került sor Komis gróf özvegyétől, Páffiy Karolinától.

Az 1784-ben végrehajtott liquidatio szerint 240 626 rénes forintot és 58 V2 krajcárt kellett adniuk, amiből 200 000 forint a zálogösszeg volt.34

A birtok visszaváltása előtt, illetve más zálogbirtokoshoz kerülésük esetén a használati joggal rendelkező földesurak igyekeztek a gondjaikra bízott és igazgatásuk alatt álló települések gyarapodásáról számot vetni, illetve igazolni — a falvak elöljáróinak nyilatkozataival, becsűivel alátámasztva — az általuk végzett befektetések mértékét és mennyiségét. Ezek az iratok, miközben hasznos segítséget jelentenek a gazdálkodás módjai, útkeresései kutatásában és értékelésében a paraszti termelési lehetőségek és szolgáltatási kötelezettségek alakulására is fényt vethetnek.

1766-ban Takács János margitai főbíró esküdtek jelenlétében kiment a „Nagy hegyre és Mondra hegyre”, hogy a Haller György úr „eő Nagysága birtoka alatt építtetett és szereztetett Szőllőknek és Sajtóknak megbecsülését” elvégezze. Meg is állapított 540 vonás forint értékű vagyont, amit az udvarbírónak Kovács Pálnak jelentet32 OL. P. 72. Fasc. 327. No 17. Később is visszatért erre a kérdésre, 1760. február 3-án Kolozsvárról írott levelében a körmösdi puszták contractusát kéri: a „puszták nélkül értéktelenebb a birtok” — írja. — OL. P. 72. Fasc. 327. No 27.

33 A Csákyak 82 500 ft adóssága az alábbiakból tevődött össze: budai szemináriumtól felvett 40 000 ft, a debreceni piarista páterektől felvett 17 600 ft, Bucsy Mihály successorainak 4000 ft, néhai Fábry püspök képviselőinek 2900 ft, Beöthy Mihálynak 10 000 ft és Laczkovicsné asszonynak 8000 ft —jelzetét L. 15. sz. jegyzet—-Az 1728. évi összeírás HBmL. IV. A. 4/b. 18—22. k. A XVIII. sz. első felének leányági birtokolásához L. még 14. jegyzet.

34 OL. P. 74. Családülés 1774. okt. 24/2. — idézi Kállay 1.: i. m. 37—38. old. Szerinte 200 000 forintért vissza is vették a Csákyak a birtokot, ennek azonban ellene mondanak a 80-as években készült felmérések, becsűk, valamint a birtok átadását tanúsító iratok — OL. P. 71. Fasc. 4. No 50. és No 55.

35 OL. P. 71. Fasc. 4. No 12. — Az átadás, 1785. jan. 6-án Váradon történt.

59