A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Tanulmányok - Kántor Sándorné: Tudós és nevezetes matematikai tanárok Debrecenben és megyénkben
Gyires Béla (1909— ) 1938-tól 1943-ig volt tanár a debreceni Piarista Gimnáziumban. Középiskolai tanárként doktorált, témája a korlátolt pontosságú szorzás vizsgálata volt. Az erró'l szóló tudományos dolgozata a Biztosítástudományi Szemlében jelent meg 1941-ben. Gyires Béla egyetemi tanár, a tudományok doktora a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika területén elért, nemzetközileg is kimagasló munkásságáért és annak alkalmazásáért kapta meg 1980-ban az Állami Díjat. Kb. 60 dolgozata jelent meg. Mint tanárt az új iránti fogékonyság és lelkesedés, a korszerűségre való törekvés jellemzi. Szerinte mindig újat és érdekeset kell nyújtani a diákok számára ahhoz, hogy felébresszük érdeklődésüket. Legfontosabb a gondolkodtatás. Meglepő, hogy a diákok több absztrakcióra is képesek, mint amennyit róluk a felnőttek feltételeznek. Viszont vigyázni kell arra, hogy egyszerre csak annyit mondjunk el, amennyit be tudnak fogadni. A Zsidó Gimnázium tanárai közül Sebők Emánuelt mutatjuk be. Sebők Emánuel (1891—1944) Sebők Emánuel kiemelkedő tanáregyéniség volt. Nagy tudása is belejátszott életének tragikus alakulásába. A Zsidó Gimnázium gettóba hurcolt tanárainak egy csoportját 1944-ben megbízták a németek azzal, hogy a magyar napi sajtó antiszemita cikkeit az SS számára lefordítsák. Perfekt német nyelvtudása miatt ő lett ennek az SS „fordító irodának” a vezetője. A legelső szállítmánnyal elhurcolták, mert az SS-tisztek füle hallatára olyan kijelentést tett, hogy „még a kutyákkal sem bánnak úgy, mint ahogy ezt az SS teszi a munkaszolgálatosokkal”. Az 1944. június 26-án Auschwitz felé elindított deportáló vonatban nem bírta elviselni a reá nehezedő nyomást, és úton Bécs felé saját maga vetett véget szorongatott életének. Tanártársa, Kardos László így jellemezte: „S milyen érdekes, lelkes, tehetséges emberek voltak a kartársaim. Akik életben maradtak, azokról nem szólok. De vajon lehet-e nem szólni Sebők tanár úrról, erről a mámoros pedagógusról, erről az iskolájába az utolsó porcikájáig beleszívódott polihisztor agglegényről, aki elsősorban matematikus volt, de akiről lassan kiderült, hogy komoly értője a zenének, ismerője az irodalomnak is.”49 Sebők Emánuelnek is kiváló érzéke volt a tehetségek felismerésére. Tanítványai sikeresen állták meg a helyüket az országos tanulmányi versenyeken, a Középiskolai Matematikai Lapokban. Volt olyan osztálya, ahonnan minden gyakorlat megoldását beküldték a tanulók. Hatásának jellemzésére néhány számadatot közlök: 1925 és 1939 között 40 tanuló neve szerepelt a legszorgalmasabb feladatmegoldók között Debrecenből. Közülük 24-en a Zsidó, 8-an a Református, 7-en a Fazekas Gimnázium tanulói voltak, a Piarista Gimnáziumból pedig 1 tanuló volt.50 Néhány név közülük: Szolovics Dezső, Puskás Jenő, Madár János, Lakatos (Lipschitz) Imre, Czinczenheim József, Faragó Kálmán, Deutsch Endre és István, Klein József. Hogyan tudta ezt Sebők tanár úr elérni ? 49 Kardos László: Emlékezés egy zsidó iskolára. Bp., Új Élet 1946. dec. 12. 50 KöMal 1925—1939. 48
