A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok - Kántor Sándorné: Tudós és nevezetes matematikai tanárok Debrecenben és megyénkben

A tehetségeseknek mindig adott a dolgozatban egy példát a felsőbb matematiká­ból, ezzel hatott önérzetükre, tanítási órákon kívül is foglalkozott velük, könyveket adott a kezükbe. A műszaki pályákra készülők számára külön ábrázoló geometriai foglalkozásokat tartott. A tanítási órán differenciáltan foglalkozott a jó és a gyengébb tanulókkal. Tanítványait problémalátásra nevelte. Az iskolai pályázatokon érdemes volt elindulni, mert a nyertes számára kiosztották a legjobb matematikus címet a vele járó 10 koronás arannyal. Jellemző volt még reá az is, hogy diákjaiért mindig kiállt, ő harcolta ki Zsolt Béla újságíró cikkeinek51 a segítségével azt, hogy a tanulmányi versenyhelyezett Czinczenheim József a Sorbonne-on folytathassa tanulmányait, mert az akkori magyar törvények nem tették lehetővé, hogy felvételt nyerjen a Buda­pesti Tudományegyetemre. A Dóczi Leánygimnázium tanárai közül Batta Istvánt, Morvay Ferencet és Tóth Lajosné Keresztessy Máriát mutatom be. Batta István (1882—1926) Rövid ideig tanított Debrecenben, de ezalatt új színt, új nézeteket hozott be a leánygimnázium falai közé. A kolozsvári egyetemen végzett és nagy hatással volt rá Schneller István, a sze­mélyiségpedagógiai iskola megteremtője. Hallgatóként bekapcsolódott a tudományos kutató munkába. Az egyetem elvégzését követő évet a doktorálásra szánta rá. Disz- szertációját fizikából készítette. Tanári munkásságát Békésen kezdte meg, majd 1 éves tanulmányúton volt Né­metországban, ahol a fizikatanítás új módszereit ismerte meg. Hazatérése után kipró­bálta új és merész elképzeléseit. Debrecenben változtatott a kialakult tanítási szoká­sokon, pl. az algebrát és a geometriát mindig felváltva tanította. Jelentős volt tervező és szakdidaktikai munkája is. A városban azt hirdették, hogy a debreceni lányok még belépti díj mellett is zsúfolásig ülnének az óráján.52 A szegedi egyetem a „Matematika és a természettudományok általános pedagó­giai alapokon” c. témakörből a kollokvium és az előadás elengedése mellett nyilvá­nította egyetemi magántanárrá. Schneller István iskolareform tervezetének — a 10 osztályos iskolának — ő lett a gyakorlati megvalósítója. Kb. 20 dolgozata jelent meg, de halála miatt maradtak kiadatlan munkái is. Morvay Ferenc (1886—1980) Érdekes és kissé ellentmondásos tanáregyéniség volt. Kolozsváron tanult. Egye­temi tanárai közül nagy hatással volt rá Fejér Lipót. Harmadéves korában Fejér Li- pót Fourier sorokkal kapcsolatos tételének a 4 oldalas bizonyítását jelentősen lerö­vidítette és ezt a bizonyítást az „Egy megjegyzés a Fourier-sorok sorfejtéséhez” cím­mel a Math. Phys. Lapok 1902-ben leközölte.53 Morvay Ferenc érdeme, hogy kézírásos kőnyomat formájában elkészíttette 51 Újság 1937. szept. 14.: Czinczenheim (Levél a kultuszminiszterhez), Magyar Hírlap 1937. szept. 15.: Nem lehet... 52 TREL В 120/d, Debreceni Dóczi Leánynevelő Int. Gimn. Ért. 1916—1917. 53 Morvay Ferenc: Egy megjegyzés a Fourier-sorok sorfejtéséhez. Math. Phys. Lapok 1902. 325— 328. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom