A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Tanulmányok - Kántor Sándorné: Tudós és nevezetes matematikai tanárok Debrecenben és megyénkben
A tehetségeseknek mindig adott a dolgozatban egy példát a felsőbb matematikából, ezzel hatott önérzetükre, tanítási órákon kívül is foglalkozott velük, könyveket adott a kezükbe. A műszaki pályákra készülők számára külön ábrázoló geometriai foglalkozásokat tartott. A tanítási órán differenciáltan foglalkozott a jó és a gyengébb tanulókkal. Tanítványait problémalátásra nevelte. Az iskolai pályázatokon érdemes volt elindulni, mert a nyertes számára kiosztották a legjobb matematikus címet a vele járó 10 koronás arannyal. Jellemző volt még reá az is, hogy diákjaiért mindig kiállt, ő harcolta ki Zsolt Béla újságíró cikkeinek51 a segítségével azt, hogy a tanulmányi versenyhelyezett Czinczenheim József a Sorbonne-on folytathassa tanulmányait, mert az akkori magyar törvények nem tették lehetővé, hogy felvételt nyerjen a Budapesti Tudományegyetemre. A Dóczi Leánygimnázium tanárai közül Batta Istvánt, Morvay Ferencet és Tóth Lajosné Keresztessy Máriát mutatom be. Batta István (1882—1926) Rövid ideig tanított Debrecenben, de ezalatt új színt, új nézeteket hozott be a leánygimnázium falai közé. A kolozsvári egyetemen végzett és nagy hatással volt rá Schneller István, a személyiségpedagógiai iskola megteremtője. Hallgatóként bekapcsolódott a tudományos kutató munkába. Az egyetem elvégzését követő évet a doktorálásra szánta rá. Disz- szertációját fizikából készítette. Tanári munkásságát Békésen kezdte meg, majd 1 éves tanulmányúton volt Németországban, ahol a fizikatanítás új módszereit ismerte meg. Hazatérése után kipróbálta új és merész elképzeléseit. Debrecenben változtatott a kialakult tanítási szokásokon, pl. az algebrát és a geometriát mindig felváltva tanította. Jelentős volt tervező és szakdidaktikai munkája is. A városban azt hirdették, hogy a debreceni lányok még belépti díj mellett is zsúfolásig ülnének az óráján.52 A szegedi egyetem a „Matematika és a természettudományok általános pedagógiai alapokon” c. témakörből a kollokvium és az előadás elengedése mellett nyilvánította egyetemi magántanárrá. Schneller István iskolareform tervezetének — a 10 osztályos iskolának — ő lett a gyakorlati megvalósítója. Kb. 20 dolgozata jelent meg, de halála miatt maradtak kiadatlan munkái is. Morvay Ferenc (1886—1980) Érdekes és kissé ellentmondásos tanáregyéniség volt. Kolozsváron tanult. Egyetemi tanárai közül nagy hatással volt rá Fejér Lipót. Harmadéves korában Fejér Li- pót Fourier sorokkal kapcsolatos tételének a 4 oldalas bizonyítását jelentősen lerövidítette és ezt a bizonyítást az „Egy megjegyzés a Fourier-sorok sorfejtéséhez” címmel a Math. Phys. Lapok 1902-ben leközölte.53 Morvay Ferenc érdeme, hogy kézírásos kőnyomat formájában elkészíttette 51 Újság 1937. szept. 14.: Czinczenheim (Levél a kultuszminiszterhez), Magyar Hírlap 1937. szept. 15.: Nem lehet... 52 TREL В 120/d, Debreceni Dóczi Leánynevelő Int. Gimn. Ért. 1916—1917. 53 Morvay Ferenc: Egy megjegyzés a Fourier-sorok sorfejtéséhez. Math. Phys. Lapok 1902. 325— 328. 49