A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Tanulmányok - Kántor Sándorné: Tudós és nevezetes matematikai tanárok Debrecenben és megyénkben
Tanítási elvei: osztályfoglalkoztatás, gondolkodtatás, a tehetségesekkel való külön töró'dés, a szaktárgyak megszerettetése, a tudásvágy felkeltése, a tudomány szeretet éré való nevelés. A felszabadulás eló'tt mindkét szaktárgyát — a matematikát is és a fizikát is tanította. Foglalkozott gyorsírással is. Négyjegyű függvénytáblázatot készített, melyet a református iskolákban használtak. 1952-tó'l a Fazekas Gimnáziumban vezetőtanár, majd matematika szakfelügyelő. Tanított a Pedagógiai Főiskolán, a KLTE-n. Publikációs tevékenysége elsősorban módszertani jellegű, cikkeket írt, Ш. A matematikatanítás módszertanának néhány kérdése c. könyv társszerzője. Munkásságának elismeréseképpen 1963-ban az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta, 1965-ben Веке-díjban részesült. Rapcsák András (1914—- ) Rapcsák András akadémikus egyetemi tanár tanári pályafutását középiskolában kezdte. Ennek a középiskolai gyakorlatnak a pozitív hatása érezhető egyetemi oktatónevelő és szervező munkájában. Közvetlen kapcsolatot, őszinte emberséges légkört tud teremteni a hallgatósággal és munkatársaival. Órái magas színvonalúak, színesek, érdekesek és szemléletesek. A legelvontabb problémákat is képes a legjobban érthető, legközvetlenebb formában előadni. Ma is érdeklődik a középiskolai oktatás problémái iránt, figyelemmel kíséri az ott folyó munkát, az új tanterveket, tankönyveket. Tudományos munkásságát a differenciálgeometria területén fejti ki, a pályaterek elméletében elért eredményei alapvető fontosságúak. 1942-től 1949-ig volt középiskolai és általános iskolai tanár. Ez idő alatt is végzett már tudományos munkát, ledoktorált, írt tankönyveket a technikumok számára. „A geometria axiomatikus tárgyalása a gimnáziumban” c. cikkében azt kutatta, hogy hogyan és hol lehet axiomatikusán tárgyalni a geometria tananyagot.32 Mint a KLTE egyetemi tanára hosszú ideig töltött be vezető tisztségeket (dékán, rektor, tanszék-, tanszék-csoportvezető). Kiemelkedő munkásságáért számos elismerésben részesült: Munka Érdemrend ezüst és arany fokozata, Szocialista Magyar- országért Érdemrend. A Fazekas Reáliskola, ill. gimnázium tanárjai közül Kürschák Józsefet, Kronstein (Horvay) Bélát, Lakner Józsefet, Telkes Sándort, Barra Györgyöt, Tóth Lajost, Gyarmatin Lászlót és Barna Bélát mutatom be. Kürschák József (1864—1933) Kürschák József, a világhírű tudós, az MTA tagja, a Műegyetem legnépszerűbb tanára hat évig tanított középiskolában, ebből egy fél évet töltött 1896-ban Debrecenben. A reáliskola legnehezebb, kritikus korszakában kezdő tanárként tanított matematikát, rajzoló- és ábrázoló geometriát. Munkáját magasra értékelték: „0 ezt a nehéz feladatot, mely hasonló körülmények között még gyakorlott tanerőnek is gondot adott volna, teljes buzgósággal igyekezett jól megoldani.”33 32 Rapcsák András: A geometria axiomatikus tárgyalása a gimnáziumban. Protestáns Tanügyi Szemle 1943. XVII. 8. szám 181—186. old. 33 HBmL. VIII. 51/a. 1. 42
