A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok - Kántor Sándorné: Tudós és nevezetes matematikai tanárok Debrecenben és megyénkben

Tulajdonképpen nehéz eldönteni, hogy a gondokkal küszködő, válságban levő reáliskolára milyen hatással volt a fiatal Kürschák József, vagy fordítva, milyen hatással volt rá a reáliskola. Egy viszont biztos, mégpedig az, hogy nagy tudósunk sohasem lett hűtlen a középiskolához. Részt vett a középiskolai matematika tantervek korszerűsítésében, a középiskolai matematikaversenyek rendezésében és a középiskolai tanárok és tanulók számára igen jelentős művében — a Matematikai Versenytételekben — összegyűjtötte és ragyogó jegyzetekkel, frappáns bizonyításokkal ellátva közölte az Eötvös-tanulóversenyek feladatait. Sokszor tűzött ki feladatokat a tanárok számára a Math. Phys. Lapokban, a tanulók számára a Középiskolai Matematikai Lapokban.

Kiváló tanár és tudós volt. Tanítási elvei: keveset, de azt szabatosan. Előadásaiban az alapfogalmakat, a lényeget emelte ki, a többit az irodalom forgatására bízta. Különösen kedvelte a problémák önálló vizsgálatát, tanítványait is erre serkentette.

„A tudományból magam is igazán csak azt értettem meg, amit önállóan átgondoltam, vagy egy szerény lépéssel előbbre is vittem” — vallotta magáról.34

Tudományos munkásságát középiskolai tanárként kezdte meg. Első dolgozatai geometriai tárgyúak. Budapesten tanított, amikor ledoktorált, utána került be a Műegyetemre. Legjelentősebb műve a „Határértékképzés és általános testelmélet” már algebrai tárgyú.

Analízisbeli dolgozataiban differenciálegyenletekkel foglalkozott. írt matematika- történeti munkákat is. Középiskolai tanári évei alatt 8 tudományos dolgozata jelent meg. Összességében kb. 100 dolgozatot és könyvet írt.

Kronsíein (Horvay) Béla (1885—1969)

Kronstein Béla életművét elsősorban tanítványaira gyakorolt hatásával mérhetjük le. Az Eötvös-verseny 1903. évi nyertese kiváló matematikai és pedagógiai képességekkel rendelkezett. Olyan ember volt, aki mind a debreceni, mind a budapesti diákjaival egy életre megszerettette a matematikát, és vezető tanárként nagyszerű útravalóval látta el a tanárjelölteket. Gyarmathi László, Kárteszi Ferenc, Borbély András, Horvay Katalin és Czapáry Endre példaképüknek tekintették.

A budapesti Gyakorló Gimnázium értékelése szerint: „jellegzetes tanáregyéniség, szaktudományai tanításának és nevelésének a mestere”.35

A debreceni Fazekas Gimnázium így búcsúzott el tőle, amikor Budapestre távozott : „Kronstein Béla kitűnő tanár, kiváló pedagógus, kinek nyugodt és értelmes előadását valósággal lesték tanítványai.”36

Miben állt Kronstein Béla óráinak varázsa?

„Matematikaóráit élveztem. Még az ún. feladatmegoldó órákon is közös, tanári irányítással haladó munka folyt.” (Czapáry Endre)37 „Béla bácsi hatására lettem középiskolai tanár. Gyakorló tanárjelöltként tőle tanultam, hogy a jó tanár nem közöl, hanem kérdez, de nem úgy, hogy a kérdésben a felelet, hanem úgy, hogy gondolkodásra késztet. A tanár ne a maga gondolkodásmódját erőltesse a gyerekre, hanem próbálja a gyerek eszejárását követni, és abból a jót kibontakoztatni. Ha meg tudod a diák érdeklődését ragadni, nem lesz a fegyelmezéssel gondod.” (Kárteszi Ferenc

34 Stachó Tibor: Kürschák József Math. Phys. Lapok 1936. 1—13. old.

35 Bp.-i Gyak. Gimn. Ért. 1946.

36 Debreceni Fazekas Gimn. Ért. 1925/26.

37 Czapáry Endrének a szerzőhöz írt levele.

43