A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok - Kántor Sándorné: Tudós és nevezetes matematikai tanárok Debrecenben és megyénkben

Szeretett utazni, túrázni, kedvelte a művészeteket. Sokat foglalkozott meteoro­lógiai megfigyelésekkel is.29 Nagyon érdekelték a szociális kérdések. 17 cikke jelent meg. Cikkeiben foglalkozott a matematika, fizika, és ének tanítá­sának problémáival. Majd a fizika történetére és oktatásának a történetére vonatkozó kutatásokkal az MTA megbízásából, eredményeit Zemplén Jolán A magyarországi fizika története c. munkájában felhasználta. Vekerdi Béla (1882—1970) Széles látókörrel rendelkező', kiválóan képzett, nagy műveltségű igazi pedagógus volt, akire tanítványai mindig felnéztek. Diákjai nagyon szerették és hálásan ragasz­kodtak hozzá. Tanári tevékenysége, tudományos munkája eredményes volt. Diákjai jól szerepeltek a tanulmányi versenyeken, a Középiskolai Matematikai Lapokban. (Szabó Zoltán, Kardos György) Tanítási óráin a tanulók önálló munkáját és logikus gondolkodásra való neve­lését tartotta elsődlegesnek. Így írt a tanítási módszerekről: „Buzgó matematikusok­kal gyakran megesik, hogy teljesen elvesztik a kapcsolatot a diáklélekkel, nem tud­nak jól beleilleszkedni a gyermeki és ifjúi lélek gondolatvilágába. A helyesen alkalmazott munkáltatói tanításnál ez a veszedelem el van hárítva teljesen, mert az egyéneknek figyelemmel kísérhető munkáiból mint összetevőkből rakódik össze az eredmény. így alakul ki bennük igazán a féligazságokat nem tűrő, a helyes értelmi kapcsolatokat mindenkor megkereső és megtaláló, a gyakorlati élet számára is értéket jelentő igazi matematikai karakterű gondolkodás.”30 Széles körű tudományos tevékenységet fejtett ki a matematika és a fizika szak­módszertana, a filozófia és a lélektan területén. Egyetemi doktori disszertációjában az induktív kutatási módszerek fejlődésének a történetével foglalkozott. Egyetemi magántanári képesítését filozófiából szerezte a debreceni Tudományegyetemen. A ha­gyományos természetfilozófiai iskolának volt a képviselője. Tagja volt a debreceni Reformtársaságnak (Juhász Nagy Sándor, Kardos Pál). Gazdag könyvtárában az irodalmi és filozófiai könyvek mellett megvolt a Szabó Er- vin-féle kiadásban „Marx és Engels művei” is. Publikációinak egy része könyv formájában is megjelent. Vekerdi Béla írt tan­könyvet : A matematikai földrajz elemeit. Mester István (1907—1984) Igen jó képességekkel rendelkező ember volt. Egyetemi hallgató korában díjtalan gyakornokként dolgozott Debrecenben a Fizikai Intézetben Wodetzky József mellett. 1931-ben szerezte meg tanári diplomáját és ugyanebben az évben doktorált fizikából. 1934-ben elfogadta a biztos tanári állást a Református Gimnáziumban. Egyéniség volt és nagy tudású. Tanítványai szerették, évközben szigorú volt, év végén lojális. Elsősorban a jóknak magyarázott, igen lelkesen és sok energiával. Ta­nítványai országosan is kiemelkedő eredményeket mutattak fel. (Szele Tibor, Zöld Gábor.)31 29 Debreceni Ref. Kollégium Könyvtára R 1110. 30 Vekerdi Béla: Megjegyzések a középiskolai mennyiségtanítás didaktikájához és methodikájához. Protestáns Tanügyi Szemle, 1936, 241—251. old. 31 TREL В 7/a, 7/e. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom