A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Tanulmányok - Kántor Sándorné: Tudós és nevezetes matematikai tanárok Debrecenben és megyénkben
Szeretett utazni, túrázni, kedvelte a művészeteket. Sokat foglalkozott meteorológiai megfigyelésekkel is.29 Nagyon érdekelték a szociális kérdések. 17 cikke jelent meg. Cikkeiben foglalkozott a matematika, fizika, és ének tanításának problémáival. Majd a fizika történetére és oktatásának a történetére vonatkozó kutatásokkal az MTA megbízásából, eredményeit Zemplén Jolán A magyarországi fizika története c. munkájában felhasználta. Vekerdi Béla (1882—1970) Széles látókörrel rendelkező', kiválóan képzett, nagy műveltségű igazi pedagógus volt, akire tanítványai mindig felnéztek. Diákjai nagyon szerették és hálásan ragaszkodtak hozzá. Tanári tevékenysége, tudományos munkája eredményes volt. Diákjai jól szerepeltek a tanulmányi versenyeken, a Középiskolai Matematikai Lapokban. (Szabó Zoltán, Kardos György) Tanítási óráin a tanulók önálló munkáját és logikus gondolkodásra való nevelését tartotta elsődlegesnek. Így írt a tanítási módszerekről: „Buzgó matematikusokkal gyakran megesik, hogy teljesen elvesztik a kapcsolatot a diáklélekkel, nem tudnak jól beleilleszkedni a gyermeki és ifjúi lélek gondolatvilágába. A helyesen alkalmazott munkáltatói tanításnál ez a veszedelem el van hárítva teljesen, mert az egyéneknek figyelemmel kísérhető munkáiból mint összetevőkből rakódik össze az eredmény. így alakul ki bennük igazán a féligazságokat nem tűrő, a helyes értelmi kapcsolatokat mindenkor megkereső és megtaláló, a gyakorlati élet számára is értéket jelentő igazi matematikai karakterű gondolkodás.”30 Széles körű tudományos tevékenységet fejtett ki a matematika és a fizika szakmódszertana, a filozófia és a lélektan területén. Egyetemi doktori disszertációjában az induktív kutatási módszerek fejlődésének a történetével foglalkozott. Egyetemi magántanári képesítését filozófiából szerezte a debreceni Tudományegyetemen. A hagyományos természetfilozófiai iskolának volt a képviselője. Tagja volt a debreceni Reformtársaságnak (Juhász Nagy Sándor, Kardos Pál). Gazdag könyvtárában az irodalmi és filozófiai könyvek mellett megvolt a Szabó Er- vin-féle kiadásban „Marx és Engels művei” is. Publikációinak egy része könyv formájában is megjelent. Vekerdi Béla írt tankönyvet : A matematikai földrajz elemeit. Mester István (1907—1984) Igen jó képességekkel rendelkező ember volt. Egyetemi hallgató korában díjtalan gyakornokként dolgozott Debrecenben a Fizikai Intézetben Wodetzky József mellett. 1931-ben szerezte meg tanári diplomáját és ugyanebben az évben doktorált fizikából. 1934-ben elfogadta a biztos tanári állást a Református Gimnáziumban. Egyéniség volt és nagy tudású. Tanítványai szerették, évközben szigorú volt, év végén lojális. Elsősorban a jóknak magyarázott, igen lelkesen és sok energiával. Tanítványai országosan is kiemelkedő eredményeket mutattak fel. (Szele Tibor, Zöld Gábor.)31 29 Debreceni Ref. Kollégium Könyvtára R 1110. 30 Vekerdi Béla: Megjegyzések a középiskolai mennyiségtanítás didaktikájához és methodikájához. Protestáns Tanügyi Szemle, 1936, 241—251. old. 31 TREL В 7/a, 7/e. 41