A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Tanulmányok - J. Frater Zsuzsa: Népskolák Bihar megyében 1770/71-ben
a papra — ha volt — hárult a tanítás és így a gyermekek legalább a hittan és az erkölcsi magatartási normák alapjait megismerhették.14 A bihari népiskolákról megrajzolt kép még tanulságosabb, ha az iskolával rendelkező', illetve nem rendelkező helységek felekezeti megoszlását vizsgáljuk. A helységek felekezeti hovátartozását L. Nagy15 munkája segítségével megállapítva azt tapasztaljuk, hogy az iskolával rendelkezők döntő fölénnyel református, az iskolával nem rendelkezők pedig görög keleti vallásúak. A legtöbb református iskoláshely az 1000 főnél nagyobb, a legnagyobb számú iskolával nem rendelkező görög keleti vallású helység pedig az 500 fő alatti lélekszám kategóriában jelentkezik. E két határ között feltűnő nagy még az eltérés az 501—800-as csoportnál az iskolával rendelkező, illetve nem rendelkező helységek száma között, a kiegyenlítődés pedig a 801—1000-es csoportnál tapasztalható. IV. táblázat. Iskolával rendelkező és iskolával nem rendelkező helységek megoszlása lélekszám nagyságcsoportok és felekezet szerint Lélekszám w nagyság- csoportok Helységek összes száma Iskolával rendelkező helységek felekezeti megoszlása Iskolával nem rendelkezőhelységek felekezeti megoszlása rk. ref. gk. gkel. vegyes* felekezetű összesen rk. ref. gk. gkel. vegyes* felekezetű Összesen 500 fő alatt 221 i 12 i i i 16 2 6 18 178 i 205 501—800 fő 139 i 31 i 5 i 39 — 3 5 90 2 100 801—1000 fő 42 — 18 i 1 2 22 — i — 19 — 20 1000 fő felett 70 i 50 3 3 1 58 — 2 2 7 1 12 Összesen 472 3 111 6 10 5 135 2 12 25 294 4 337 * Azok a helységek, ahol a különböző felekezetek aránya megközelítően 50—50%. Azt várnánk, hogy a hagyományosan református kultúrájú vidéken egyetlen református vallású nagyobb helység sem nélkülözte az iskolát. Mégis 12 települést számolhattunk össze, ahol nem volt iskola. Helyi kutatások magyarázhatnák meg, hogy az 501—800-as kategóriában Bikácson, Sarkad Keresztúron és Berettyó Szent Mártonban, a 801—-1000-es csoportnál az ekkor református többségű Méh Keréken, valamint az 1144 lakosú Berettyó Széplakon miért nem talált az összeíró iskolát. (A másik 1000 lakosnál nagyobb iskola nélküli mezőváros ismét — a már említett — Vá- radolaszi.) A valóság mozgalmas képét az összeíró megjegyzései tükrözik. Az iskolák iránti igény növekedését tapasztaljuk a református Jánosfalva, az említett Sarkad Keresztúr, Berettyó Széplak és Tamás, a nagy lélekszámú, görög katolikus Nagy Báród, az ugyancsak népes görög keleti Beznye, Tatáros, Esküllő, Serges, Hagymádfalva, Viskér és Őssi tanítót kértek gyermekeik oktatására. Tanítót kért Kis Jenő görög keleti vallású lakossága és Vértes húsz görög katolikus családja is. Az iskolák A megye 135 iskoláshelysége összesen 167 iskolát tartott fenn. Szép számmal volt olyan gazdag település, mely kettő, esetleg három, négy iskola költségeit elbírta. 14 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp., 1980. 97. old. 15 Ludovicus Nagy: Notitiae politico — geographico statisticae. Buda, 1828. 32—102. old. 18
