A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Tanulmányok - J. Frater Zsuzsa: Népskolák Bihar megyében 1770/71-ben
ség, a nagy múltú Nagyvárad vidékén egymást érték az iskoláshelyek bizonyítva, hogy a vidék magyarsága a török hódoltság évei után jelentős népességszámmal és kultúrával volt jelen. Nagyszalonta felé egyre ritkultak az iskolás települések és a Bihar hegység magasan fekvő, románok lakta apró falvaiban csak elvétve találni egyet is. Megvizsgálva most már az iskolával rendelkező és iskolával nem rendelkező helységek népességét, lélekszám nagyságcsoportokat alakítottunk ki. II. táblázat. Iskolával rendelkező és iskolával nem rendelkező helységek száma és népessége lélekszám nagyságcsoportok szerint Lélekszám nagyság- csoportok Helységek összes Iskolával rendelkező helységek Iskolával nem rendelkező helységek Népesség összesen Iskolával rendelkező Iskolával nem rendelkező száma népesség száma 500 fő alatt 221 16 205 73 342 6 566 66 786 501—800 fő 139 39 100 87 372 26 071 61 301 801—1000 fő 42 22 20 37 132 19 557 17 575 1000 fő felett 70 58 12 118 289 100 645 17 644 Összesen 472 135 337 316 135 152 829 163 306 Bihar megye településeinek lélekszám nagyságcsoportok szerinti megoszlása jellegzetes, jelentős számú apró falu és igen nagy számú 500 főnél nagyobb helység. Az iskolával rendelkező helységek száma ugrásszerűen nő az 1000 fő feletti kategóriában ismét bizonyítva, hogy iskolát csak a nagy lélekszámú, Biharban 500 főnél feltétlenül nagyobb lakosságú helység tudott eltartani. Az iskolával nem rendelkező helységek számának hirtelen zuhanása a 800 fő feletti kategóriától ugyancsak erre bizonyíték. Érdekes megfigyelni, hogy bár 337 helységben nem volt iskola, ezek népessége alig tért el az iskolás helyek népességétől. A magyarázat az a masszív népességtömb, amely az utolsó kategória 58 iskoláshelyénél javítja az arányt, hiszen több mint 100 000 fő élt ezekben az iskolás helységekben. Az adatok százalékos vizsgálata is jól tükrözi az iskolás és nem iskolás helyek számának és népességének elmozdulását a 801—1000-es kategóriában az iskoláshelyek javára, majd a meredek emelkedést az utolsó lélekszám nagyságcsoportban. III. táblázat. Iskolával rendelkező és iskolával nem rendelkező helységek és népességük °/0-os megoszlása lélekszám nagyságcsoportok szerint Lélekszám nagyságcsoportok Helységek összes száma Iskolával rendelkező Iskolával nem rendelkező Összesen Népesség összesen Iskolával rendelkező Iskolával nem rendelkező Összesen helységek %-ban népesség %-ban 500 fő alatt 221 7,3 92,7 100,0 73 342 8,9 91,1 100,0 501—800 fő 139 28,1 71,9 100,0 87 372 29,8 70,2 100,0 801—1000 fő 42 52,4 47,6 100,0 37132 52,7 47,3 100,0 1000 fő felett 70 82,9 17,1 100,0 118 289 85,1 14,9 100,0 Összesen 472 316 135 Mindkét táblázat tanulsága, hogy a legkedvezőtlenebb helyzetben valóban az 500 főnél kisebb lakosságú falvak voltak, ahol 92,7%-ban nem működött iskola, azaz népességük 91,1%-a szervezett oktatás nélkül maradt. Ezekben a helységekben 17
