A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Tanulmányok - J. Frater Zsuzsa: Népskolák Bihar megyében 1770/71-ben
A Bihar megyei jelentés 1771. június 1. dátummal készült el. Mint az 1770/71-es iskolastatisztikai összeírás egésze, a Bihar megyei jelentés is leíró jellegű. A járások szerint — érmelléki, belényesi és szalontai, vaskohi, béli, váradi és sárréti — felsorolt iskolás helyek nevei után az iskola alapítási éve, a tanítás nyelve, valamint a tanított tantárgyak felsorolása következik. Pontosan feljegyezték a tanítók nevét és a tanulók létszámát. Egyes iskolás helyeknél pedig az összeíró egyéb megjegyzéseket is fűz mondandójához. Ez utóbbiak töltik meg igazán élettel a száraznak tűnő felsorolásokat és sok érdekességre is rávilágítanak. A bihari jelentés nem részletezi a tanító személyével kapcsolatos kérdéseket, jövedelmét, a tanítás módszereit, az iskolai élet egyéb tudnivalóit sem találni meg helységről helységre. Az összeírás nem tartalmazza Debrecen szabad királyi város népiskoláinak felsorolását. A latin nyelven írt jelentés magyarra fordítása után — ezúton illeti köszönet Csányi László áldozatos munkáját — lehetővé vált az adatok rendezése. Az összeírás adatai öt csoportba oszthatók: az iskolás helységre, az iskolára, a tanítóra, a tanulókra vonatkozó adatokra és végül azokra a közlésekre, melyeket „megjegyzések” címmel a vonatkozó helységeknél sorolunk fel. Az összeírás helységneveit — az egységesség kedvéért — a II. József népszámlálásáról készült kiadvány helységneveihez igazítottuk. (A néhány eltérő névalakot a jegyzetek tartalmazzák. Ugyancsak a jegyzetekben jelöltük meg a helységek 1910-es népszámláláskor használt neveit12 és jeleztük a Romániához tartozó helységeket.) Iskolával rendelkező helységek Az összeírás tanúsága szerint Bihar megyében 1770/71-ben 135 iskolával rendelkező helység volt. Jogállásukat és a települések népességszámát az összeírás nem közli. Mivel az iskolával rendelkező helységek lélekszámát döntő fontosságú ismerni, az iskolás helységek neve mellé rendeltük a 15 évvel későbbi, józsefi népszámlálásból ismert adatokat. A mellérendelés nem tűnik erőszakoknak, hiszen pl. 1773-ban készült Lexicon Locorum13 közlése szerint Bihar megyében 467 település létezett, II. József korában ez a szám mindössze 5 új településsel növekedve: 472. A belső vándorlásnak bizonyára volt még jelentősége ebben az időben, de a nagyságcsoportok lényegileg már nemigen változtak. A helységek jogállását is a józsefi népszámlálás segítségével határoztuk meg. Megállapítható, hogy a korabeli Bihar megye józsefi népszámlálásból ismert 19 mezővárosa közül 18 iskoláshely volt 1770-ben, nem is egy, de több iskolával, kivétel csupán Váradolaszi, mely az iskolastatisztikai összeírásban nem szerepel, de nagy a valószínűsége, annak, hogy a Nagyváradon működő négy népiskola közül az egyik éppen Váradolaszié. A nagy népességű, gazdaságilag erős mezővárosok példája mutatja, hogy az iskola vagy iskolák fenntartása szorosan összefüggött a település teherbíró képességével. Bihar megye települései közül is csak a megfelelő gazdasági erővel, kulturális hagyományokkal rendelkezők vállalhatták a tanító eltartásának költségeit. A hatalmas terület földrajzi kétarcúsága, a sík vidék és a magas hegyek éles elkülönülése az iskoláshelyek elhelyezkedését is meghatározta. Az Érmellék, a Mező12 1910. népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 42. kötet. Bp., 1912. 13 Lexicon universorum regni Hungáriáé locorum populosorum 1772. (A magyar békeküldöttség kiadványa.) 16
