A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Műhely - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal iratai a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban
osztályon kerületi felügyelői állásokat szerveztek.12 Nézetem szerint a kétféle, kissé eltérő leírás lényegében azonos szervezetet jelentett, bár az utóbbi szerzők nem említették, hogy a Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal egyúttal a minisztérium főosztálya volt. A kultúrmérnöki hivatalok száma folyamatosan emelkedett, s 1909-ben 19 hivatalt szerveztek meg. A levéltári ismertető szerint már 1901-ben 19 kerület létezett. A debreceni a VI. sz. kerületi kultúrmérnöki hivatal volt.13 1912-ben a földművelésügyi miniszter a kultúrmérnöki hivatalok nagyobb önállóságát biztosító új szabályzatot adott ki, a vonatkozó rendelet számát azonban a szak- irodalom nem közölte. A kultúrmérnöki hivatalokon kívül egyes műszaki feladatok elvégzésére művezetőségeket és kirendeltségeket is szerveztek az ún. külső vízügyi műszaki szolgálatban.14 Az 1913 :18. te. módosította az első vízjogi törvény egyes rendelkezéseit, illetve kiegészítette azokat. Az I. világháború kitörése után a vízügyi munkálatok szüneteltek, s még a meglevő létesítmények fenntartási munkáit is alig végezték el a munkaerő-hiánya miatt.15 A Tanácsköztársaság megszűnésekor az ország területi változása folytán csak 7 kultúrmérnöki hivatal maradt meg Magyarországon.16 1920 után 8 kultúrmérnöki hivatalt szerveztek, ezek egyike továbbra is Debrecenben működött. A levéltári ismertető szerint 1922-ben történt az átszervezés. A kultúrmérnöki hivatalok felügyeletét a vízépítési kerületi felügyelők látták el. Három kultúrmérnöki kerület volt.17 A kultúrmérnöki hivatalok hatáskörét érintette az 1923 :41. te., mely a mező- gazdasági művelésre alkalmas területek lecsapolásáról rendelkezett. Majd a hivatalok ügykörét jelentősen bővítette az 1931 : 15. te., mely a nem állami kezelés alatt álló vízfolyások rendezését, fenntartását e hivatalok feladatává tette.18 A hivatkozott törvények értelmében a kultúrmérnöki szolgálat feladata a talajjavításokkal kapcsolatos műszaki munkák megtervezése és kivitelezése. Jelentős szerepe volt a vízjogi engedélyezéseknél, mivel az alispán vízügyi hatóságának szakelőadójaként az engedélyokirat tervezetét a kultúrmérnöki hivatal készítette el. A kultúrmérnöki hivatalok vezetői, mint miniszteri megbízottak az 1930-as években 5 vízrendező és 57 vízhasználati társulat ügyeit irányították, s ezen társulatok műszaki ügyeit nagyrészt a kultúrmérnöki hivatalok végezték el; az egyes hivataloknál 2—5 mérnököt alkalmaztak. A hivatal vezetője főmérnök, műszaki tanácsos, vagy főtanácsos, esetleg miniszteri osztálytanácsosi címet viselt, s nem igazgató volt, amint a levéltári ismertetőnk közölte.19 Természetesen, ha a hivatalfőnök magasabb rangú volt, a műszaki referense főmérnök is lehetett. A kultúrmérnöki hivatalok állami középszervként működtek, s önálló hatáskörrel rendelkeztek. A vízügyi műszaki munkálatok végzését megkönnyítette a 6610/1940. M.E. sz. rendelet, mely szerint egyszerűsített eljárással intézték a vízlevezető csatornák és szivattyúk építését, a vízjogi törvényekben előírt hosszadalmas eljárás helyett. Az említett rendelet értelmében az érintett birtok fekvése szerint illetékes főszolgabíró, vagy pol12 Meznerics I.—Torday L.: i. m. 254. old. 13 Uo. 254. old.; A helytörténet-írás levéltári forrásai. II. i. m. 345. old. 14 A földművelésügyi szakigazgatás, i. m. 93. old. 15 Uo. 126. old. 16 Uo. 145. old. 17 Meznerics I.—Torday L.: i. m. 254. old. és A helytörténet-írás levéltári forrásai II. i. m. 345. old. A többi kultúrmérnöki hivatal székhelye: Budapest, Győr, Hódmezővásárhely, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár, Szombathely. A földművelésügyi szakigazgatás, i. m. 221. old. 18 A földművelésügyi szakigazgatás, i. m. 220. old., Meznerics 1.—Torday L.: i. m. 254. old. 19 Uo. 255. old., valamint A helytörténet-írás levéltári forrásai, i. m. 345. old. 123
