A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Műhely - Béres András: A Bihar vármegyei tiszti perek forrásértéke
Malom Bihar vármegye malomipara igen fejlett volt a XVIII—XIX. században. Ezért igen sok a vízimalmokra vonatkozó adat, melyek között malomépítésre, javításra, gátépítésre, vízelvezetésre vonatkozóan tájékozódhatunk, de utalás történik az 1798- ban a debreceni Hatvan utcában működő' három szárazmalomra, a sámsoni szárazmalom felgyújtására, s kitűnő kiegészítést kapunk a szárazmalmokban folyó őrlésről, a vámbúza megdézsmálásáról, de megismerhetjük a vízi- és szárazmalmokban történő szerfogást is. A jól használható feljegyzéseket némely esetben térképvázlat egészíti ki. Magzatelhajtás Vétekből származó terhesség és egyéb titkos kapcsolatból származó magzat elhaj- tásával foglalkozó peres eljárás az 1700-as évek végén vonja magára a figyelmet, mely a kor erkölcsi felfogását érinti. Mesterség A különböző mesterségekhez igen jó kiegészítő adatokat találunk Biharból a Tiszti perek anyagában. Mezőtelegdró'l pintérmester hagyatéki leltára, a mesterség szerszámainak leírása, Belényesről csizmadia útlevél, a mézeskalácsos mesterséghez Rozsnyóról, Miskolcról származó adatok egészítik ki ismereteinket. Adatokat szerezhetünk a nagyváradi csizmadiák céhgyűléséről, a szappanos és gyertyamártó legényekről, megismerhetjük a cigánykovácsok munkáját, de mesterektől való lopás révén adatokat szerezhetünk a debreceni csizmadiákról, adatokat találunk a debreceni szappanos szín 1829-ben történt felveréséről is. Ezek az adatok jó kiegészítést nyújtanak az eddigi ismeretekhez. Méh (méz) Méhlopásról készült jegyzőkönyvek hasznos adatokat tartalmaznak Földes, Derecske, Esztár környékéről és Közép-Biharból a méhtartásra és mézelésre vonatkozóan, de szó esik a nádmézről és a mézeladásról is. Nemesek A különböző nemesi családok peres ügyei mint pl. a Szunyoghy vagy Sarkad nemes családok garázdálkodásai figyelmet érdemelnek, de megismerhetjük a nemes jogokat és találkozunk nemességből kizárással, s a nemesi tanácsházból kitapsolássá is. Egy 1828-as peresetből fény derül a szalontai nemes legények életére és szokásaira Paráznaság E címszó alatt erőszakos nemi közösülés, férjét hagyó asszony parázna élete, kurválkodás szerepel. De utalás történik kedvenc cselédek és gazdaasszonyok közötti kapcsolatra, katonákkal, hajdúkkal, legényekkel, mesterlegényekkel való „kö- zösködés”-re, asszonyok, szolgálók és nemesek, nemtelenek botránkoztató életére. Szerepel itt 1820-ból férfiak homoszexualitása, gyermeklányok megrontása, ún. Szodomái vétek, s a tiltott szerelmi kapcsolatok néhány roppant érdekes és figyelmet érdemlő mozzanata, amiből ezek társadalmi hatása is megismerhető. 104
