A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Műhely - Béres András: A Bihar vármegyei tiszti perek forrásértéke
Dohány A dohánytermelés a XVIII. század végén kezdett Bihar vármegyében elterjedni. A peres anyagban utalás történik a debreceni Dohánygyárra, vértesi dohánytermelők és görög dohánykereskedők kapcsolatára. A dohányzásból, elsősorban mezőgazda- sági munkák, főleg nyomtatáskor okozott tűzkárok peres irataiból számos a pipázás elterjedésére, módjára vonatkozó adatot gyűjthetünk, s találkozunk a pipázást tiltó rendeletekkel, s a ház ereszén kívüli pipázást, az utcán való dohányzást a tűzveszély miatt nem csupán erősen tiltották, hanem szigorúan büntették. Adatok vannak a dohányzásra, az ezüstkupakos tajtékpipák használatára és a pipázás elleni szigorú intézkedésekre is. Erdő Az erdőgazdálkodás igen jelentős a feudális kori Bihar vármegye területén. Számos peres irat foglalkozik erdőbirtokokkal, az erdei fakitermeléssel, az épületfa, tűzifavágással, a vesszővágással, a monostori, mikepércsi, váradolaszi, báródsági tilalmas erdőrontással, az érmelléki erdei legeltetéssel, szénégetéssel, makkoltatással. De szerepel itt mezőgazdasági művelésre fogott területen folyó erdőirtás, ahol káposzta, paszuly, kender és búzatermelés céljára nyertek helyet, vagy kaszálót biztosítottak. Megismerhetjük az erdőkerülők, erdőbírók munkáját, az erdei fatolvajokat és büntetésüket, az erdőrontók elleni intézkedéseket. A gubacstermés szedése, természetes festékként történt értékesítésével is találkozunk, de az erdő sokféle hasznosítására vonatkozóan találhatunk értékes adatokat, melyeknek feltárása hasznosan segíti az erdőgazdálkodással kapcsolatos eddigi ismereteinket. Falu A falvak életére, kialakulására vonatkozóan viszonylag kevés, de annál értékesebb adat áll rendelkezésre. így ismerkedhet meg a kutató Pusztahodos falu telepítésének alapító levelével, a taxások jogaival és kötelességével. A diószegi uradalomban új utca osztásával 106 lakóház építésére nyílt lehetőség 1798-ban, mellyel nem csupán taxásainak helyzetét könnyítette, de egyidejűleg munkaerő-szükségletét is biztosította. Gazdálkodás Egyik leggazdagabb forrásanyag a gazdálkodás címszó alatt található, mely a megye egész életét átfogja. A XVIII. század elejétől megismerhetjük Berekböszörmény elzálogosítását, a csokaji gát átvágását, különböző egyéb birtokok elzálogosítását. Kitűnő adatok találhatók a részesaratókra, taxásokra, szérűn való nyomtatásra, szórásra vonatkozóan, de találkozunk urbariális perekkel, mezőcsőszök tevékenységével. Szerepel itt gyümölcskertészet, barack, szilvatermelés, szőlő, gyümölcsös leltára. Megismerhető a robot, napszám, a cselédek mindennapi munkája, a gazdasági felszerelés, a szántás-vetés, a kaszálóföldek használata, széna, búza, tengeri, zab vetése, tárolása, az urasági birtokok élete, a zöldségkertészet kezdetei. Utalás történik az eke, ekevas és egyéb tartozékok használatára, az igázás módozataira. Megtaláljuk különböző házbeli felszerelések leltárát, megismerhetjük egyes gazdaságok számadásait, a földmérés módozatait s az ellene való tiltakozást is. Találunk kupecke- désre, közlekedés-teherhordásra vonatkozó feljegyzéseket, megismerhető a kender99
