A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Műhely - Mervó Zoltánné: Az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal és a Munkaerőtartalékok Hivatala 51. sz. debreceni kirendeltségének iratai a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban (1947-1951)

AZ ORSZÁGOS MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI HIVATAL ÉS A MUNKAERŐ-TARTALÉKOK HIVATALA 51. SZ. DEBRECENI KIRENDELTSÉGÉNEK IRATAI A HAJDŰ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁRBAN (1947—1951)

Mervó Zoltánné

A győzelmesen előrenyomuló, szovjet hadsereg alakulatai 1944. november 1-ig befejezték Hajdú és Bihar megyék felszabadítását s lehetővé tették, hogy a lakosság megtegye az első lépéseket a népi demokratikus forradalmi átalakulásra.

A második világháború súlyos pusztításai nyomán romokban hevert a város, melynek 11 678 lakóépületéből elpusztult vagy megrongálódott csaknem 50%-a. Az ipari és mezőgazdasági célokat szolgáló létesítményeknek 60%-a vált üzemképtelenné, de súlyos veszteségek érték az út- és közmű- hálózatot is.

A háború hatalmas károkat okozott a megyében, de főként Debrecen ipari létesítményeiben, minthogy a két megye területén számottevő üzemszerű ipari termelésről nem is beszélhettünk a háború előtt.

Jelentős csökkenés következett be a népesség számában is. Ez távlatában a gazdasági élet helyreállítása szempontjából •— különösen hogy a veszteség elsősorban a keresőképes korú lakosságot érintette — nem kis gondot jelentett a megye társadalmának. Az 1945. június 30-án végrehajtott felmérés szerint Debrecen és a két megye népességvesztesége meghaladta a 25 000 főt, de 1941—1945. közötti időszakot figyelembe véve ez a szám becslés szerint 40 000-re tehető.1

A háborús rombolás következtében legnehezebb feladatot az élet újraindítása, a termelés biztosítása, a gazdaság vérkeringésének helyreállítása jelentette, melyhez a kivezető utat az újjászerveződött Kommunista Párt mutatta meg. Az 1944 nyarán és őszén bekövetkezett gyakori bombázások s a közeledő hadműveletek elől Debrecen város lakosságának jelentős része elmenekült, így a háború előtt 128 000 főre tehető lakosságból a novemberi lakosság-összeírás csak hozzávetőleg 50 000 embert talált. Az újjáépítés nehéz munkájának megszervezésére pedig munkáskézre volt szükség. Az MKP a november 15-től megjelenő Néplap hasábjain már november 18-án felhívással fordult Debrecen népéhez: „Debreceni polgár, debreceni munkás . .. halld meg a munkára hívó szót! Ragadj szerszámot, takarítsd el a szanaszét heverő omladékot, nyisd meg a műhelyedet és üzletedet, teremts rendet magad körül, s ha dideregve, ha rongyolt ruhában, ha a legnehezebb

1 Baranyi Béla: A gazdaság helyreállításának első lépései Debrecenben és Hajdú- Bihar megyében 1944/45-ben. In: Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve X. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1983. 7. old.

139