A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Bakó Endre: A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság történetéhez

választmányi ülés megalkotta a Honismertető (Alföldkutató) Tudományos Bizottságot, elnökévé Milleker Rezsőt választotta, egyben létrehozta a választmány a Hortobágykutató Adminisztratív Bizottságot, melynek elnökévé 1923. december 11-én Hadházy Zsigmond főispánt választották. A Nyírségkutató Adminisztratív Bizottság 1923. december 12-én alakult meg Nyíregyházán.5 6

Az alapszabályok megállapítják a társaság nevét, székhelyét, célját pedig eképpen fogalmazzák meg: „a. művelni a tudományt, ápolni a nemzeti irodalmat és művészeteket, különös tekintettel a nagy magyar Alföldre, közelebbről a tiszántúli hazarészre, Debrecen városára és környékére, mely területek természeti és társadalmi viszonyainak részletes tudományos feltárása, valamint feldolgozása a társaság legsajátosabb feladata; b. az említett terület természeti és társadalmi viszonyaira jellemző adatok összegyűjtése és rendszeres gyűjteményben elhelyezése; c. buzdítólag hatni a tudomány munkásaira az előbbi pontok alatt említett célok érdekében; d. alkalmas eszközök felhasználásával terjeszteni a tudományt, a műveltséget és odahatni, hogy a nagy magyar Alföld és a tiszántúli hazarész a nemzeti lét újjáépítésében és fenntartásában az itteni rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokhoz képest közreműködjék.”8

Elsősorban felolvasásokkal, jutalomdíjak kitűzésével óhajtják segíteni olyan önálló kutatás alapján felépülő tudományos munkák készítését és megjelenését, amelyek tárgyát a kutatók az Alföld s a tiszántúli hazarész földjeinek, talajának, éghajlatának, növény- és állatvilágának, lakosságának, s a lakosság történeti, néprajzi, nyelvészeti, gazdasági, műveltségi, egészségügyi stb. tárgyköréből veszik. A társaság e tudományos dolgozatokat önálló alakban vagy időközi közleményeiben tervezi publikálni és terjeszteni.7

A tagságról rendelkező 4. paragrafus igen bonyolult, hiszen elöljáróban megkülönböztetett működő és pártoló tagokat, majd a működő tag kategóriát tovább bontja rendes tagokra (szakosztályonként legfeljebb hatvan), tiszteleti tagokra és kültagokra. A működő tagokat az egyes szakosztályok választják kétharmados többséggel. A rendes tagokat tudományos működés alapján, a tiszteletbeli tagokat a tudományos élet érdekében kifejtett érdemek alapján választhatják, a kültagok külföldi tudósok lehetnek. A pártoló tagok azok, akik a társaság élettevékenységét erkölcsileg és anyagilag előmozdítják. A pártfogó tagok a társaság céljaira hat éven át

5 Alm. I. 5. old.

6 A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Alapszabályai. Debrecen, É. n. 8. old., illetve HBmL. i. h. 10—15. old. A két szöveg között nemcsak az az eltérés, hogy a nyomtatott forma koronában, a gépelvény pengőben határozza meg a tagdíjak összegét, hanem az előbbi 12, az utóbbi 11 pontból áll. Az utóbbiból hiányoznak az eredetileg 11. pontban meghatározott átmeneti intézkedések. Ezenkívül is tapasztalható több kisebb-nagyobb eltérés. Mivel a gépelt példány a fri- sebb, tanulmányunkban azt használjuk. Nem vettük figyelembe a társaság 1934- ben — a polgármesteri hivatal kérésére — több ponton módosított, korszerűsített alapszabályait sem, mert csak a módosítások szövegezése áll rendelkezésünkre, az ezek alapján tisztázott új alapszabályok nem.

7 Az alakuló gyűlés jegyzőkönyve tudományos folyóiratról tesz említést: „Amenynyiben a társaság megalakul, reménységünk lehet arra, hogy a társaság által kiadandó tudományos folyóirat céljaira a kultuszkormány részéről papír- és pénzsegélyt kapunk”. Mindez mutatja, hogy a társaság felsőbb jóváhagyással, ha nem is felsőbb kezdeményezésre alakult meg. HBmL. i. h. 2—3. old.

92