A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Pásti Judit: Tagosítás Konyáron a XX. század elején
I. becsosztály szántó, nádas, rét (legelő) == 1000 négyszögöl II. becsosztály szántó, nádas, rét (legelő) = 1200 négyszögöl III. becsosztály szántó, nádas, rét (legelő) = 1600 négyszögöl IV. becsosztály szántó, nádas, rét (legelő) — 2200 négyszögöl V. becsosztály szántó, nádas, rét (legelő) = 3000 négyszögöl VI. becsosztály szántó, nádas, rét (legelő) = 4000 négyszögöl VII. Teljesen értéktelen és hasznavehetetlen területek. A szakértői bizottság az egy becsholdnak megfelelő pénzbeli egyenérté- ket 625 koronában állapította meg.39 40 Majd ezek után az egyes földrészleteket művelési ág szerint jelölték meg, osztályozták és becsülték. Az osztályozás és becslés június 13-án kezdődött és július 15-én fejeződött be/‘° A következő év, 1912 májusában a község szegényebb lakosai által felvetett közlegelői részesedés arányáról, s az egyéni jogosultságok megállapításáról döntöttek. A birtokossági közlegelő aránykulcsául a 6 fordulóba beosztott külsőségi ingatlanok szolgáltak, az abban való részesedés mértékét, valamint az egyéni jogosultságot az a fordulóbeli külsőségi birtok határozta meg, amelyik kataszteri holdak szerinti megjelöléssel az egyes érdekeltségek tulajdonában voltak. A legelőbeli illetőség, mint tartozék nem járt belsőségi ingatlanok, továbbá a régi és új szőlős kertek után. A birtokosság a közlegelőt illetően úgy döntött, hogy a jog szerinti birtokosokon kívül a község többi, önálló háztartással rendelkező lakosai még meghatározandó mérsékelt legelőbér ellenében használhatja. A bérlet nem jogosíthat birtokosi tulajdonra.41 1912. júniusában a létesítendő csatornahálózat kérdéséről döntöttek. Az érdekeltség egyhangúlag kimondta, hogy szükséges a csatornahálózat létesítése, s a rendelkezésre álló vízrajzi adatok alapján a földmérő mérnök a hálózati rajzot elkészíti.42 A tagosítási előmunkálatokat az időközben felmerült panaszok orvoslása után ez év júniusában zárták le, majd ezek irodai felülvizsgálata után a földterületek kijelölésénél az egyességet 1912. júniusában kötötték meg.43 Az új birtoktagokat nagyságuk szerint négy körzetben helyezték el, mégpedig úgy, hogy azok a birtokosok, akik két becsholdnál nagyobb birtokkal nem rendelkeztek, szabadon választhatták az első körzetet. A két becsholdnál több, de 15-nél kevesebb birtokúak alkották a második körzetet. A 15 becsholdon felüli, de 35 becsholdnál nem nagyobb birtokosok a harmadik körzetbe tartoztak, végül a 35 becsholdnál nagyobb területtel rendelkezők voltak a negyedik, azaz utolsó körzetbeliek. A körzeteket mindig a község belterületéről kiindulva jelölték ki, vagyis az első körzet a községi belsőséghez a legközelebb esett, illetve szabad választás szerint alakult, a második közvetlenül utána a községhez legközelebb eső, és így 39 HBmL. VII. 2/b. 91. IX. 905/3—14 067/1912. sz. 40 №>. 41 Uo. 42 Uo. 43 Uo. Komyár, 1911. jún. 28. és 14067/1912. sz., 7211/1912. sz. A tagosítási előmunkálatok irodai vizsgálatára 1912. április 1-én, illetve június 27-én került sor. 49
