A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Pásti Judit: Tagosítás Konyáron a XX. század elején

tovább.44 Konyáron a csoportosulásokat valamennyi korlátozás alól mentesítettek, s így nemcsak a rokonok alkothattak csoportokat.45

Konyár község általános határtagosítása földmérői munkálatainak hitelesítésére 1913. novemberében került sor.46

III. A tagosítás mérlege

Mindvégig mind a tagosítás előkészítését, mind az egyes munkafolyamatok véghezvitelét rendbontás, vagy egyéb zavaró körülmény nem akadályozta. Konyáron a birtokstruktúrát tekintve a módosabb parasztbirtokok jelentős szerepet játszottak s ezen birtokosoknak érdekük volt a mielőbbi tagosítás véghezvitele. Hangjuk meghatározó, bár nem elhanyagolható azon birtokosok száma is, akik a tagosítás ellen szavaztak.47 Mindenesetre a módosabbak számára megnyílt a lehetőség a gépesítés alkalmazására, hiszen a tagosítás után a két világháború közötti időben készült statisztika szerint a géppel vetés elterjedése 100%-os volt. Ugyanígy tökéletesedett a műve- velés, gyorsabb lett a cséplés. A tagosítás előtti nyomáskényszer, határkényszer megszűnt, 13,5 km hosszúságban csatorna épült a község területén. A tagosítás kedvezett a tanyásodás folyamatának is. Nem hanyagolható el az új termelési rendszer és fejlett technika teremtette termésátlag növekedése sem, hiszen a katasztrális holdonkénti többtermést 20—25%- ban határozták meg. Csökkent a munkaidő ráfordítás is 30%-kal. A tago- sított területeken a telekérték 20%-kal növekedett.

Általában a falu lakossága elégedett volt a tagosítással, bár megjegyezték, szerencsésebb lett volna a két tagos kiosztás, az egyik tagot homokon, a másikat agyagoson. Általános kifogás a becsléssel merült fel, ezt nem elég szakszerűnek és tárgyilagosnak ítélték meg. A tagosítási munkálatokat lezáró telekkönyv és földadókataszter rendezettsége gyorsította az ügyek intézését, nőtt az adófizető képesség. Pénzügyi, illetve közszempontból hátránya a tagosításból a község lakosainak nem származott.48

Az 1908-ban megjelent új tagosítási törvény bár a kapitalista gazdaságitársadalmi formáció keretei között valósította meg a szétdarabolt területek egyesítését, a tagosítást, s főként a gazdagabb, módosabb parasztságnak kívánt segítséget adni, mégis bizonyos szociális vonásait kénytelenek vagyunk felfedezni. Ugyanis az a törekvés, hogy a kis parcellával rendelkező parasztok tetszés szerint választhattak dűlőt, és ezek a község belterületéhez a legközelebb estek, ami kétségtelenül a jobb munkavégzés feltételeit biztosította, takar némi gondoskodást az államhatalom részéről. A tagosítás, az állam részéről jelentkező tagosítási törekvések, a dolgozó parasztság részére kedvezőbb munkafeltételeket, intenzívebb gazdálkodást teremtett. Az intenzivitás természetesen kettős hatású, mert nemcsak a parasztság részére kedvező, hanem a gazdálkodó állam számára is, mivel a jobb minőségű termelvények nagyobb bevételeket eredményeznek. Ez különösen alapvető olyan ország számára, melynek nemzetgazdasága elsősorban a mezőgazdaságra támaszkodik.

44 Uo. 14 068/1912. sz.

45 Simonffy E.: i. m. 257. old.

46 HBmL. VII. 2^0. 91. IX. 905/3. — 35 094/1913. sz. Debrecen, 1913. nov. 28

47 Ehhez lásd Simonffy E.: i. m. 245. old.

48 Ozoróczy E.—Tátray I.—Kovách E.: i. m. 82—87 old.

50