A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Pásti Judit: Tagosítás Konyáron a XX. század elején
„ ... hogy községünk értelmes vagyoni osztálya nem fog elzárkózni a szegényemberek jogos kívánalmai elől.. .”31 Ugyanis az eddigi szokás szerint közlegelőhöz csak annak volt joga, akinek földje is volt, s így a közlegelőről kiszorultak a föld nélküli lakosok. Hasonló tartalmú kérelmet intézett a közbirtokossághoz a helybeli református lelkész, Hegedűs Ferenc is. A közbirtokosság a kérelem teljesítése elől nem zárkózott el, s két törvényszéki bírónak továbbította azt.32 A tagosítási előmunkálatokat 1910 májusában kezdték meg. A munkálatokról, illetve azok előkészítéséről folyamatosan jegyzőkönyvet vettek fel, melyben minden lényeges mozzanatot rögzítettek. Az üléseket az eljáró bíró vezette le. A tagosítási előmunkálatok során az érdekeltség megállapodott abban, hogy a kiegészítő munkálatokat maga végezteti el. A tagosítási törvények alapján az érdekeltség a három csoport csoportképviselőit, majd ellenőrző bizottsági elnököt és tagjait választotta meg. Az adókataszteri birtokívek alapján egyéni képviseletre jogosult hat birtokos az 50 holdon felül, valamint az egyház és a község képviseletében megjelent lelkész és főbíró. Ezután a földmérő mérnökök kiválasztására került sor, azonban a mérnök személyében megállapodni nem tudtak.33 Ugyanez év októberében újra mérnökválasztásra került sor, mely választás már megegyezéssel zárult.34 A tagosítási előmunkálatok során a földmérővel szemrevételezték a ta- gosítandó határt, s a határjárásra 1910. december 19—december 22. között került sor. Az eljáró bíró a községi elöljáróság segítségével a határjárás megtörténte után azonnal intézkedett arról, hogy a földmérő által felállított jelzések, cövekek, kataszteri háromszögelési jelek megrongálása, megsemmisítése tilos és a törvény által büntetendő. A következő napon a tagosítási eljárás alól kivont herceg Eszterházy-féle 980 hold terület belső határvonalát állapították meg.35 Konyár község határának általános tagosításával együtt a legelőarányosítást, a Debrecen—Nagyvárad helyi érdekű vasútvonal községhez tartozó szakaszának felmérési munkálatait, valamint a csatonahálózat kiépítését is meg kellett oldani.36 37 A következő év júniusában a földosztályozás és becslés végrehajtását tűzték ki feladatul. Az eljárási szabályok alapján az eljáró bíró felhívta a figyelmet arra, hogy a választás során — saját érdekükben — lehetőleg más határbeli szakértőt válasszanak meg. Miután a szakértők személyében közösen megállapodtak, mintaföldek kijelölésére újból bejárták a határt.’' A becsosztályokat kijelölő bizottságot találóan a konyának „földkóstolóknak” nevezték. A földbe egy méter mélyen leásva vizsgálták meg annak összetételét, minőségét.38 Munkájuk során az alábbi becsosztályokat állapították meg: 31 Uo. IX. 905/3. — P. 9547/1910. sz. 32 Uo. IX. 905/3. — Koinyár, 1910. máj. 24. 33 Uo. IX. 905/3—9952/1910. sz. Konyár, 1910. máj. 30. 34 Uo. IX. 905/3. — P. 17 544/1910. sz. Konyár, 1910. okt. 20 35 Uo. IX. 905/3. — 21 947/1910. sz. Konyár, 1910. dec. 15. 36 Uo. IX. 905/3. — 21 947/1910. sz. Konyár, 1911. jún. 9. 37 Uo. IX. 905/3. — 14067/1912. sz. Konyár, 1911. jún. 9. 38 Szűcs Ferenc konyári lakos adatközlése. 48
