A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Béres András: A Hortobágyi Állami Gazdaság kialakulása és előzményei
sósi ÁG, Borzasi ÁG, Árkusi ÁG, Ohati ÁG, Ebesi ÁG, Bödönháti ÁG, Polgári ÁG, a Bánhalmi, Karcag-Tilalmasi, Tiszaszentimrei Állami Gazdaságok a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságához tartoztak, de a Bánhalmi ÁG bizonyos Szolnok megyei területeket, (pl. Jusztusz tanya), átadott a Hortobágyi ÁG-nak. A Halgazdaság és Kungyörgy helyzete most sem változott. 1959-ben az Elepi, Borsósi, Árkusi, Ohati ÁG-ból és a Hortobágyi Halgazdaságból megalakult a Hortobágyi Állami Gazdaságok Igazgatósága, közvetlenül az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának felügyelete alatt. Ez az igazgatóság alakult át 1961-ben önálló állami gazdasággá, mely továbbra is az ÁGF felügyelete alatt maradt. 1962-ben a Hortobágyi Állami Gazdaságot is az Állami Gazdaságok Haj- dú-Bihar megyei Igazgatóságának felügyelete alá helyezték. Ekkor kapta meg a Debreceni Méntelep megszűnésével a Hortobágyi Állami Gazdaság Kungyörgyöt is. Átadott azonban a gazdaság egy árkusi halastavat tancélokra a Debreceni Agrártudományi Főiskola Gazdaságának. Ezt évekkel később a közben Agráregyetemmé alakult Főiskola Költségvetési üzemétől kapta vissza. 1974. január 1-ével a Hortobágyi ÁG-ba beolvadt az addigi Polgár székhellyel működő Tiszavidéki Halgazdaság, a polgári-folyási és balmazújvárosi tavaival. 1978—1979-ben átvette a Hortobágyi Állami Gazdaság a megszűnt tukai Kendergyár telepét is. A sok változás, átszervezés egyenes értelemben nem járt azzal, hogy az iratokat is átadták, vagy átvették volna a jogelőd szervektől, ezért állott elő az a sajátos helyzet, hogy különösen az első időre vonatkozóan az írott források nagyon hiányosak, s a Hortobágyi Állami Gazdaság kialakulásának pontos története néhány szakember visszaemlékezésén túl gyakorlatilag ismeretlen s bonyolultsága folytán egyes időszakokat kivéve, iratok, történeti értékű források hiányában ma még szinte feltárhatatlan.31 Csak nagyon komoly iratfelderítő munka segíthet abban, hogy a gazdasági átalakulás időszakának iratait előkerítsük, ha még egyáltalán lehetséges, s levéltári begyűjtésével hozzáférhetővé tegyük. E korábbi iratoknak a felderítése további fontos feladat, mivel a gazdaság működésére vonatkozó adatok egyben összehasonlító alapot teremtenek, amelyhez ma részben az Állami Gazdaság Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága nyújt támpontot.32 A Hortobágy területe, különösen az állami gazgaságok, majd az egyesítés után tulajdonképpen kétféleképpen alakult. Fejlődőt ugyanis mint önálló gazdálkodási egység, de oly módon is, mint a tájból ki nem szakított, hanem azzal történelmileg összetartozó terület. Az alakulás mutatóit adják a fentebb nagy vonalakban ismeretetett gazdaságok, melyeknek csak kevés része van kifejezetten debreceni hortobágyi terüelten, de különösen az Elepi ÁG, a Borsósi ÁG, az Árkusi ÁG, a Tiszafüred-Kócsi ÁG, de a Hortobágyi Halgazdaság. Ezeket a Földművelésügyi Minisztérium rendeleté alapján egy gazdaságba kellett összevonni, melynek neve azóta is Hortobágyi Állami Gazdaság. Területe ágazatok szerint az összevonás után, hasonlító adatokkal a korábbi évek viszonylatában így alakult:33 31 HBmL. Adattára 203—82. sz. 32 HBmL. XXIX. 409. 33 Szakácsi J.—Szilágyi I.: i. m. 23. old. 131
