A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Bakó Endre: A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság történetéhez
lyek közül az olyanok, mint Lósy-Schmidt Ede: A hortobágyi kőhíd építése Debrecen város mátai pusztáján, Pápay József: Északi-osztják medveénekek, Zoltai Lajos: Ötvösök és ötvösművek Debrecenben, Kovács Máté: Fazekas Mihály, a rokokó költő, és még számos kiadvány, legalább a füzetek fele, maradandó, sőt pótolhatatlan értékű munka! Az I. szakosztály 1936 januárban hit-, bölcselet- és társadalomtudományi, illetve nyelv-, irodalom- és történettudományi alosztályra tagolódott. Ezért vált szükségessé a helyettes elnöki és helyettes titkári funkció megteremtése.46 A II. osztály eredetileg az orvos- és természettudományok művelésére szerveződött. Első elnöke Szontagh Félix, titkára Verzár Frigyes. Ezt a kettőst az Orsós Ferenc—Bodnár János kettős váltotta fel, mivel Szontágh Félix rövid időre a társaság elnöke, Verzár Frigyes főtitkára lett, majd amikor Verzár professzor elfoglalta baseli katedráját, Bodnár János lépett a helyére, az ő utódja a titkári székben Bókay Zoltán. Őket Went István és Borsos-Nahtnebel Ödön követte, Went István később titkár volt, Benedek László az elnök, aztán Went István újra elnök, a titkári teendőket pedig Sántha Kálmán látta el.47 A tisztségviselők névsora — csupa európai jelentőségű tudós — fémjelzi a szakosztály tevékenységét. Persze a szakosztály ügyelt arra, hogy gróf Teleki Pál vagy Klebelsberg Kunó tiszteletbeli tag legyen, ugyanakkor olyan nagy tudósok adtak fényt működésének, mint báró Korányi Sándor, Lenhossék Mihály48 sőt Szent-Györgyi Albert.49 50 A társaságnak egyébként Nobel-díjas tagja volt Adolf Butandt is/'4 A II. szakosztály is számos tanulmányt, kísérleti eredményt publikált, de a dolgozatok közül kevés jelent meg önálló alakban. A dolgok természetéből következett, hogy egyik-másik munka néhány lap terjedelmű volt. Az évek során különböző vastagságú köteteket adtak ki Verzár Frigyes, Orsós Ferenc, Bodnár János, Went István, Borsos-Nachtnebel Ödön és Sántha Kálmán szerkesztésében. A kiadványok a IX. kötetig (1. füzet) jutottak el, de 1942-ben kiadtak egy külön kötetet is, az úgynevezett Went István-emlékkönyvet.51 A szaktudományok képviselői minősíthetnék hitelt érdemlően a szakosztály tudományos tevékenységét, ám a nevek arra utalnak (például a későbbi Kossuth-díjasok névsora: Törő Imre, Went István, Lissák Kálmán stb.), hogy a szakosztály korszerű, sőt egyben-másban úttörő kísérleti eredményeknek adott fórumot, vállalta és elősegítette azt a tudományos 46 D. Sz. 1936. 10. (105) sz. 210. old. 47 Szointagh Félix (1859—1929), a gyermekgyógyászati klinika első vezetője, Verzár Frigyes (1886—1979), az élettan és a kórtan világhírű művelője, Orsós Ferenc (1879—1962), a kórbonctan tudósa, Bodnár János (1889—1953), az MTA tagja, kémikus és biokémikus, Bókay Zoltán. (1885—1955) gyermekgyógyász, neves tankönyvíró, Went István (1889—1963) Kossuth-díjas, rendkívül sokoldalú kutató, Borsos-Nachtnebel Ödön (1894—1951) neves daganatkutató, Benedek László (1887— 1944), az ideggyógyászati klinika első igazgatója, főleg piszichiátriával foglalkozott, Sántha Kálmán (1903—1956), az MTA tagja, Kossuth-díjas ideggyógyász, baloldali politikus. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tiszteletbeli tag 1943. december 16-án tartotta székfoglaló előadását Debrecenben. 48 Alm. II. 16. old. 49 Debreczeni Képes Kalendáriom 1946. 57. old. 50 Adolf Butenandt a Kaiser Wilhelm Biokémiai Intézet igazgatója volt. D. Sz. 1943. 7. (182) sz. 51 A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság II. (Orvosi-természettudományi) osztályának munkái. Külön kötet. Debrecen, 1942. (Szerk.: Lissák Kálmán). 101
