A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Bakó Endre: A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság történetéhez

forradalmat, amely az egyes szaktudományokban végbement hazánkban is. Ezt az állítást annak ellenére kockáztatjuk meg, hogy akadt olyan közlemény, amely még 1931-ben is kétségbe vonta, cáfolni próbálta Einstein relativitás-elméletét,52 méghozzá német szerző tollából. A természettudományos szakosztály figyelme egyébként is erőteljesen fordult a német tudományos élet eredményei felé, csak kisebb mértékben ismerték az angol—amerikai és elenyésző arányban az összes többi nemzet tudományos eredményeit. Ennek főleg tradicionális-történelmi okai voltak, az ideológiai-politikai motivációk csak később, a harmincas évek végén erősödtek meg. A húszas-harmincas években ugyanis a német tudományosság élenjáró mind az elméletben, mind a gyakorlatban. Kevés külföldi tiszteletbeli tagja volt a társaságnak, 1938-tól kezdve csak finn és német tudósokat hívtak meg. A meghíváshoz szükség volt a belügyminiszter előzetes hozzájárulására.53 54

A Honismertető (Alföldkutató) Tudományos Bizottság elnöke mindvégig a rendkívül agilis Milleker Rezső volt."' Az ambiciózus professzor, aki a Földrajzi Társaság megbízásából több ázsiai expedíciót vezetett, gondoskodott róla, hogy életképes bizottság szerveződjék, részben országos szaktekintélyekből, részben tehetséges helyi kutatókból. A választmány külön Hortobágykutató Adminisztratív Bizottságot alkotott, melynek tagjai jószerint nyugalmazott és működő fő- és alispánokból kerültek ki. Ez a bizottság később magát száz tagúvá egészítve ki, jelentős érdemeket szerzett az adományok gyűjtése körül. A Honismertető bizottság tagjai egyebekben a II. szakosztályt erősítették, felolvasó üléseiket is e szakosztály programjának keretében tartották, kiadványaik azonban külön sorozatot képeztek. A sorozatban megjelent néhány alapvető dolgozat, mert a vezetőség olyan szerzőket nyert meg, mint Rapaics Raymund, Bartucz Lajos, Györffy István, Kiss Lajos, Pávai Vájná Ferenc, Soó Rezső stb. Működését egészen 1934-ig folytatta, habár 1932-ben pénz hiányában felfüggesztette.55 Később, a III. szakosztály megalakítása után csak formálisan létezett. A bizottság az 1891-ben alapított Magyar Földrajzkutató Társaság Alföldkutató Bizottságát vallotta ősének, amely azonban soha nem tevékenykedett. Milleker Rezső a társaság közgyűlésén elmondott beszédében hirdette meg a bizottság programját, hangsúlyozva azt a nagy értéket „ami a honismeret kiépítésében nemcsak a tudomány számára, hanem gazdasági és általános szociális téren is rejlik. Föltéve természetesen, hogy ez a megismerés nem pusztán történelmi. A röghöz való ragaszkodás tartalmát a történelmi és gazdasági erőknek együttesen összefogva kell megoldaniuk.” A honismertetés célja Milleker szerint: „megismertetni a hazát s a megismerés által megszerettetni. Feltárja szétszórt munkákból és ismerteti ... a szellemi és anyagi értékeket. .., de nemcsak elméleti, tudományos módon, hanem mindig szem előtt tartva az élet követelményeit

52 Gerold von Gleich: A relativitáselmélet csillagászati kritériumai az újabb kutatások alapján. In: A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság II. osztályának kiadványai. IV. köt. 1. füzet. 1931. (Szerk.: Bodnár János).

53 1938-ban Oswals Streng és Yrjö Renquist finn, 1941-ben Wolfgang Hentner és Wilhelm Trendelenbert, 1942-ben Erich Schütz, 1943-ban Hermann Rein és Adolf Butenandt német állampolgár meghívását engedélyezte a Belügyminisztérium.

54 Milleker Rezső a földrajz professzora volt, Hoffer András egyetemi magántanár, geológus.

55 HBmL. i. h. 24—30. old.

102