A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Közlemények - Benkő Ferenc: Csáti Sámuel debreceni patikárius élete és működése
tatio inauguralis) címeit közük az egyetem nyilvántartásaiból. Később, az 1770- ben az orvoskarral kiegészített nagyszombati egyetemen előbb csak félévet hallgattak a gyógyszerészek. Az 1775-től bevezetett Störck-féle tervezet szerint kötelező tárgyként kémiát, botanikát és gyógyszertant (materia medicát) adtak elő a jövendő patikusoknak. A tanrend értelmében a kémia és a botanika az orvosi kurzus első évfolyamának téli és nyári félévét töltötte ki. A két, féléves tanfolyam után a gyógy szerész jelöltnek négy vizsgát kellett tennie. A Csáti két féléves haliéi tartózkodásából következtetve hasonló lehetett a haliéi képzés is. — Felmerül még a kérdés, hogy ki fizette Csáti nem kis összegbe kerülő külföldi tanulmányait? —A város irataiban többször található, hogy a tanács anyagilag segítette a külföldi tanulmányutakra indult ifjakat. Kimondottan segítette a pa-. tikusi mesterséget tanulni kívánó fiatalembert is, mert a városi patikának szüksége volt hazai szakemberre. Így 1731. május 30-án Matólcsy Pálnak 75 rhénes forintot szavaztak meg, amikor Germániába indult „pro excolenda Artem Pharmaceuticam” (a gyógyszerész-mesterségnek megtanulására).26 Csátinak városi segélyezéséről nem tudunk. A debreceni kirurgusok jómódú, tekintélyes emberek voltak, feltételezhetjük, hogy költségeit a szülei viselték. 1746 június havában Csáti már patikáriuslegény a város patikájában, amely akkor Moser Zsigmond provisorsága alatt állott. A pozsonyi Moser a híres besztercebányai Möller Károly Ottó (1670—1747) patikájából és iskolájából került a debreceni patika élére. Moser Zsigmond provisori működése Debrecenben 1742—1745-ig bizonyítható. Hazajőve Csáti beállott a patikába segédnek, sociusnak. Erről a városházi Minuta Protocollorumban 1746-ról a következő bejegyzést találjuk: „Patikárius Legény Csáti Sámuel úr Instanttájára, melyben a N(emes) Város Patikájában való Pro- visorságot kéredzett, resolváltatott (az határoztatott), hogy tegye benne magát meritussá (érdemessé, méltóvá), az alatt pedig további Dispositióig Provisori Sa- láriummal accomodáltatik (alkalmaztatik).27 28 Ügye gyorsan halad, mert már 1746. jún. 20-án így rendelkeznek: „Patikabéli Materiálék Inven tátiójára deputáltat- nak Medicinae Doctor Buzinkay György,ж és Senátor Sz. Györgyi Péter úrék, s a szerint resignállyák a Patikát mostani Provisor Iffjú Csáti Sámuel úrnak. Mostani Patikárius Legény Kalten-Stein Tóbiás intertentiójára (ellátására) a mostani Szűk időhöz képest, a la Január hujus anni napobként négy négy gara resolváltatott.” Kalten-Stein Tóbiással, akinek ellátására napi négy garast adott a tanács, még ebben az évben, mint nyomdászsegéddel találkozunk. Patikus létére tudott latinul. Neve után ítélve tudott németül. Mindkettőre pedig szükség volt a nyomdában. Talán a jobb fizetésnek is volt szerepe az álláscserében. A debreceni nyomdászlegények évi bére ekkor 78 forint volt, hozzájött évi átlagban 83 forint tartásdíj, a koszt- és lakáspénz fejében.29 A patikuslegény évi 26 HBmL. IV. A. 1011/a. 33., 369. old. 27 HBmL. IV. A. 1011/á. 41. 184. old. Die Dominica 5 Juny In Senatu et Communitate. 28 „Buzinkat György orvostudor” Debrecen főorvosa, B. Mihály gyulafehérvári tanár unokája, szül, a XVIII. század elején Nagybányán, tanult a marosvásárhelyi kollégiumban. Brémában, Leydában és Amsterdamban tanulta az orvosi tudományokat. Haza érkezvén 1737-ben Debrecen város rendes orvosává neveztetett ki. Meghalt Debrecenben 1768. márc. 17-én.” (Szinnyey J.: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891:) „Mikoron a’ Pestis uralkodék M.országban, adott ki kis könyvetekét illyen titulussal: Rövid oktatás miképpen kellessék magunkat Pestis ellen védelmezni, és a Pestisben lévő betegségeket gyógyítani. Debr. 1739.” Bőd Péter: Magyar Athenas 1766. 29 Benda Kálmán—Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561—1961). Bp., 1961. 66. old. 181
