A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Közlemények - Gyimesi Sándor: Vásárok és kereskedők Debrecenben a feudális kor végén (II. rész)

BOLTI KERESKEDELEM ÖSSZESÍTETT LÉTSZÁMA ES ADÓJA

/KALMÁR, VÁSÁROS, SÓS, NÉMET KALMÁR KÖNYVKERESKEDŐ BUTCRKERE3<EDq PATIKUS EOr'ÜTT/

2 500 2 000 -■ 1 ЭС0 -1000 900

eoo —

150

100

90

LÉTSZÁM /FŐ/

/•Vv

tés-, épületfa- és deszkavásárt, szerdánként tűzifa-, szalma- és szénavásárt tartottak.47

A hetivásárok rendszeres árui között már 1715-ben kiemelték a gabonaféléket és a sózott, sült kenyeret, mint a lakosság ellátásának fontos részét.48 1737- ben gabonát, káposztát, különféle gyümölcsöket, szénát, szalmát, fát, nádat, faszenet, tölgyfakészítményeket, marhákat és apró árukat említenek. Az 1794. évi részletes taxajegyzék közel százféle árut sorol föl: vas, vasedény, szerszám, serpenyő, lánc, singvas, lécszeg, zsindelyszeg, faragott épületfa, tűzifa, tuskó, búza, árpa, rozs, zab, köles, lencse, szemes és csöves tengeri, aprómarha, vaj, sajt, tojás, kender, széna, szalma, nád, szén, sziksó, fűteni való gaz, korc-vessző, gyékény, szekérkas, szekéralj, sövényvesszőből font kapu, kúthoz való bodon, diny- nye, tök, fokhagyma, vereshagyma, répa, káposzta, petrezselyem, faggyú, gyapjú, méz, deszka, zsindely, faedény, dézsa, rocska, veder, szekrény, kaszanyél, ka- ‘njquj ‘ainqoinzs ‘ejsouojqe ‘opjoq ‘esjzsapejÁg^o^ ‘ээ{ ‘gojuiojeui ‘eqiAej ‘isÁxred vályú, cserépedény, szekérhez való farészek (oldal, kerék, keréktalp, nyújtó stb.), gesztenye, méz, ecet, hal, rák, csík, nyers és aszalt gyümölcs, alma, szilva, cseresznye, szőlő, csomózott dohány szerepelnek a listán. 1846-ban ezeken a portékákon kívül még kész hordót, hamuzsírt, cserépedényt, krumplit, salátát, zellert,

47 Palugyai Imre: Szabad királyi városok leírása. I. Pest. 1853. 434. old.

48 HBmL. IV. A. 1011/t. 3.

132