A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében
Leírás A cikk elemzi a magyar kormány összetételét, amely 1944. december 23-án alakult meg az oroszok által megszállt Debrecenben. A módszereket, amelyek alapján létrehozták, programját és a magyar nép valószínű reagálását a kormány irányában tárgyalja. 1944. december 28. Tartalomjegyzék Összefoglalás I. Az Ideiglenes Kormány összetétele II. Az Ideiglenes Kormány alkotmányos helyzete III. Az Ideiglenes Kormány programja IV. Az Ideiglenes Kormány vonzóereje 2. sz. másolat Titkos Összefoglalás Az Ideiglenes Magyar Kormány megalakítását Debrecenben, Magyarország szovjetek által megszállt részében, december 23-án jelentették be. Az ideiglenes rezsim egy 12 tagú kabinetből (minisztertanácsból) áll, amelynek élén Dálnoki Miklós vezérezredes, az 1. magyar hadsereg volt parancsnoka áll, valamint egykamarás Ideiglenes Nemzetgyűlésből, amelynek 230 tagját a törvény- hatósági testületek, szakszervezetek, kereskedelmi társaságok és más testületi csoportok és egyesületek választották. A Nemzetgyűlés élén egy háromtagú, előkelő, laikus egyházi és szabad foglalkozású vezetőkből álló csoport van. A Minisztertanács tagjai között van Vörös János vezérezredes, a magyar hadsereg volt vezérkari főnöke, mint hadügyminiszter és vezérkari főnök, Faragho Gábor altábornagy, a rendőrség és a csendőrség volt felügyelője, mint közellátási miniszter. Miklós, Vörös és Faragho, mindhárman kiemelkedő beosztásban voltak a Horthy-korszakban, a szovjetekhez menekültek október közepén, amikor a németek meghiúsították a Kormányzó megadási kísérletét. Ezen a három kiemelkedő Horthy-emberen kívül a Minisztertanácsban számos jól ismert volt parlamenti képviselő, politikai vezető és tudós foglal helyet. A kormányt jellemzi a hagyományokhoz való ragaszkodás, a polgári elemek túlsúlya, és az, hogy csupán egy ortodox kommunista van benne. E tekintetben összhangban van azokkal a kabinet-típusokkal, amelyek a többi legyőzött csatlós országokban kialakultak a szovjet megszállás alatt. A debreceni Ideiglenes Kormány megalakítása Magyarországnak két rezsimet ad, amelyek közül egyiknek sincs alkotmányos alapja. A második, a szélsőséges nácibarát Szálasi-rezsim, átvette a hatalmat a Horthy elleni államcsínyt követően október közepén. A debreceni rezsim ámbár hangsúlyozta ideiglenes jellegét, úgy látszik, hogy Horthyt tekinti még mindig az ország kormányzójának, és energiáját valószínűleg a törvényes és alkotmányos folytonosság visszaállítására fogja szentelni, amikor Magyarország már teljesen felszabadult. Ez ily módon a Horthy-kormány nyomdokait követi, azét, amelyik 154
