A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében
hasonlóképpen alkotmányon kívüli körülmények között alakult meg Szegeden, miután Magyarország vereséget szenvedett az I. világháborúban. A debreceni program alapvetően mérsékeltnek látszik, de erős politikai hordereje van. Ez jelentős lépést mutat a szovjet határpolitika megvalósításának irányába, amely megköveteli baráti kormányokból álló „közép sáv” létrejöttét a Szovjetunió és a Reich között. Ez a szovjeteknek egy olyan rendszert nyújtana, amellyel a fegyverszüneti feltételeket és a jóvátételt el lehetne rendezni. Ténylegesen, ez a Szovjetuniót Németország legállhatatosabb szövetségese védelmezőjévé teszi. A szovjet által támogatott rezsim elkötelezte magát, hogy szakít a német szövetséggel, hatályon kívül helyez minden megkülönböztető antiszociális és antiszemita törvényt, feloszlatja az összes náci szervezeteket, aláírja a fegyverszüneti egyezményt a Szovjetunióval és a Szövetségesekkel, jóvátételt fizet a Szovjetuniónak és részt vesz a háborúban Németország ellen. Szoros együttműködést ajánl az Egyesült Nemzetekkel és tervbe veszi, hogy széleskörű demokratikus reformokat vezet be otthon. Lényeges, hogy a földreformot azoknak a földeknek a kisajátításával kell kezdeni, amelyek az árulók, a Volksbund tagok és olyan magyarok birtokában vannak, akik a német hadseregben teljesítettek szolgálatot. E birtokok azon magyarok között kerülnek felosztásra, akik most harcolnak a németek vagy a Szálasi-rendszer ellen. A rendszer azt is kinyilvánította, hogy a magántulajdont az ország gazdasági és társadalmi életének alapjának tartja és elkötelezte magát, hogy támogatja a magánkezdeményezéseket az iparban és a kereskedelemben. Miután a szovjet kormány támogatja a határozottan reprezentatív és a társadalmi hagyományokhoz ragaszkodó kormányt és mérsékelt programját, valószínűnek látszik, hogy a debreceni rezsim megnyeri majd a magyar nép lojalitását. Máris megkapta a magyar emigránsok és disszidensek többségének helyeslését. I. Az Ideiglenes Kormány összetétele December 23-án a moszkvai rádió bejelentette egy Ideiglenes Magyar Kormány megalakulását az orosz kézben levő Debrecen városában. Az új kabinet a következő tizenkét miniszterből áll: Miniszterelnök — vitéz Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, az 1. magyar hadsereg volt parancsnoka, aki átállt az oroszokhoz 1944. október 16-án, amikor Horthy megadási kísérletét a németek meghiúsították. Miklós 54 éves lovassági tiszt, aki egy időben magyar katonai attasé volt Berlinben (1933— 1936). Amikor kitört a háború a Szovjetunió és Magyarország között, ő vezényelte a Gyorshadtestet az orosz fronton (1941). A következő évben a kormányzó Katonai Irodájának vezetője lett. Horthy hű barátja. Külügyminiszter — dr. Gyöngyössy János, vidéki könyvkereskedő és a Kisgazdapárt tagja, eredmény nélkül indult az 1935. évi parlamenti választásokon. Úgy hírlik, hogy 1941-ben börtönbüntetésre ítélték, földalatti tevékenységben való részvétel miatt. Belügyminiszter — dr. Erdei Ferenc, aki valószínűleg azonos a „falukutató” Erdeivel. A „falukutatók” fiatal értelmiségiek csoportja, legtöbbjük paraszti származású, akik az 1930-as években kerültek előtérbe, azáltal, hogy irodalmi formában mutatták be a magyar vidék társadalmi és gazdasági nyomorát. 155
