A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelempolitikájának főbb kérdései 1900-1914
A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDELEMPOLITIKÁJÁNAK FŐBB KÉRDÉSEI 1900—1914 Uflaky Zoltán A XIX. század végén és a XX. század elején a monopolkapitalizmus Magyarországon is kialakult. A századfordulón a gazdasági életben uralkodó szerepük lett a monopolszervezeteknek, melyek nemcsak az ipari termelést irányították, hanem a piaci kapcsolatokat, a kereskedelmi tevékenységet is megszabták. A XX. század elején a világgazdasági tendenciákkal összefüggésben túltermelési válság is kibontakozott az országban, s az éles verseny még fokozta a kartellek, monopóliumok kialakulását és megerősödését. A kartellek termelés- és piacszabályozó szerepet töltöttek be, s az árviszonyokat is megállapították. A modem infrastruktúra, az utak, vasutak kiépítése is elősegítette az egységes nemzeti piac létrejöttét, a korábban elszigetelt területek bekapcsolódását a kereskedelembe. Az egységes piac a XX. század elejére kialakult, a belkereskedelmi tevékenység megélénkült, az üzlethálózat bővült, s jelentősen növekedett a kereskedők száma. A vásárok és piacok elvesztették korábbi országos jelentőségüket, bár a helyi árucsere jelentős része még itt bonyolódott le. A külkereskedelem is jelentős szerepet játszott az ország gazdasági életében, melyet az is jelzett, hogy a kivitel és behozatal összértéke az első világháború előtti években a nemzeti termék 45%-át tette ki.1 A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara érdekképviseleti jogkörében hét vármegye kereskedelmi életét kísérte figyelemmel. Áz első világháború előtti másfél évtized jelentős fejlődési szakasz volt nemcsak az ország, hanem a kamarai kerület életében is. Sok probléma vetődött fel, melyben a kamarának állást kellett foglalnia. Kereskedelempolitikai tevékenységének fő kérdéseit vettem vizsgálat alá ezúttal, hogy megismerjük az ország keleti részének kereskedelmi törekvéseit. A kamarai jelentések szerint a válságos gazdasági helyzet 1900—1908-ig tartott, csak akkor kezdett némi javulás mutatkozni, majd 1909-ben indult meg az élénkebb üzleti forgalom. Tehát vidéken a válság még tovább tartott az országos átlagnál is, hiszen 1906-tól már megkezdődött a fellendülés. A kamarai kerületben 1912-től ismét gazdasági nehézségek mutatkoztak, az országos 1 Magyarország története 1890—1918. Főszerkesztő Hanák Péter. Bp., 1978. 263—266., 375—382., 384., 392—394. old. Berend T. Iván—Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. Bp., 1973. 58., 125—126. old. Vö.: Csató Tamás: A belkereskedelem fejlődésének néhány főbb vonása a tőkés korszakban. Történelmi Szemle, 1975. 4. sz. 654—660. old. 73
