A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Tanulmányok - Orosz István: A tanyák kialakulása a Hajdúságban
A TANYÁK KIALAKULÁSA A HAJDÚSÁGBAN Orosz István I. A magyarországi paraszti termelés sajátos jelenségének a tanyás gazdálkodásnak különleges voltát már a kortárs agrárszakírók is észrevették. Balás- házy János, aki életének egy szakaszában maga is volt tanyás gazda Debrecenben, azt írta, hogy „az Alföldségen honunkban, hol tanyánkint vannak össze- tagosítva a külhelységi illetőségek (extravillanumok), divatozik egy különleges neme századok óta a szabad gazdálkodásnak”.1 Ezt azonosnak tartotta a tanyás gazdálkodással. Ha a tanyarendszer több százados múltját az egész Alföld vonatkozásában a mai kutatások nem is igazolták, az kétségtelen, hogy a tagosított paraszti birtokokat ma is a tanyás gazdálkodás fontos előfeltételeként tartjuk számon. Az is vitathatatlan, hogy a tanyarendszer létrejöttét csak az adott település határhasználatának ismeretében, a gazdálkodás egész rendjének összefüggésében lehet feltárni. Györffy István felismerése, hogy „a földközösség és nyomásos gazdálkodás mellett egy-egy birtoktest igen sok parcellából áll, ezért tanyaszerű gazdálkodás nem lehetséges,”1 2 alapjaiban a mai ismeretek szerint is helytálló, legfeljebb azt kell hozzáfűznünk a határhasználati rendszerekre vonatkozó újabb kutatások alapján, hogy az Alföldön nagyon sok településen hiányzott a nyomásos rendszer a jobbágyfelszabadítást és a tagosítást megelőző időszakban is. Ilyenek voltak pl. azok a földesúri hatalom alatt élő nagyhatárú mezővárosok (Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Békés, Békéscsaba, Öcsöd, Tótkomlós, Szarvas, Nyíregyháza), amelyeknek lakói jobbágytelki illetőségüket egy tagban használták.3 Mivel a jobbágytelekhez tartozó szántó és rét terjedelme azokban a megyékben, ahová az említett mezővárosok 1 Balásliázy János: A háztartás és mezei gazdaság tudománya. Db., 1838. II. k. 309. old. Vő. Balogh István: Az alföldi tanyásgazdálkodás az 1830—40-es években. Agrártörténeti Szemle 1962. 618. old. 2 Györffy István—ViskiKároly: A magyarság néprajza. Bp., é. n. (1934) II. k. 190. old. Vö. Györffy István: Az alföldi tanyák (Magyar falu, magyar ház) Bp., 1943. 41. old. 3 Wellmann Imre: Határhasználat az Alföld északnyugati peremén a XVIII. század első felében. Agrártörténeti Szemle, 1967. 369. old. — Márkus István: Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII—XVIII. században. Adalék a kertes város és a tanya kérdéséhez. Kecskemét, 1943.120. old. — Szántó Imre: Békéscsaba úrbéri viszonyai 1772—1846. (Kristó Gyula és Székely Lajos szerk.: Tanulmányok Békéscsaba történetéből) Békéscsaba, 1970. 64. old. — Maday Pál: Szarvas története. Szarvas, 1962. 58. old. — Gajdács Pál: Tót-komlós története. Gyoma, 1897. — Balogh István: Határhasználat és gazdálkodás Nyíregyházán a XVIII—XIX. században. Ethnographia, 1970. 27
