A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Tanulmányok - Orosz István: A tanyák kialakulása a Hajdúságban

tartoztak az 56—60 holdat is elérte s több jobbágynak volt egy teleknél több földje is, könnyen kialakulhattak tanyás gazdaságok.4

Az újabb kutatások szerint nem tűnik összeegyeztethetetlennek a nyomásos rendszer és a tanyás gazdálkodás abban az esetben, ha a település határában nem egységes határhasználati rend érvényesül. Jónéhány olyan alföldi település volt (Gyoma, Orosháza, Karcag, Zenta, Makó), amelyben a határ egy részét — amit rendszerint ugar földnek neveztek — a nyomásos rendszer vetésforgása és szabályai szerint használtak, de e mellett voltak szabadon élt — többnyire szállásföldeknek nevezett — határrészek is.5 Az esetek nagy többségében a mezővárosok, városok által bérelt prédiumok használata is eltérő volt a saját határétól. Ha a közösség korlátozó szerepe nem érvényesült, a huzamos időn keresztül bérelt vagy zálogban tartott puszták is lehettek a tanyásodás bázisai. Ez történt pl. a jász mezővárosokban, amelyek a saját határukon nyomásos rendszert teremtettek, a bérelt puszták használatát azonban nem korlátozták s az első tanyák éppen ezért a prédiumokon jöttek létre.6 Helyenként még az az eset is előfordulhatott, hogy a nyomásokra osztott határ egyik fordulóján alakultak tanyák, bár ebben az esetben nem lehet szó valóságos ugarnyomásos gazdálkodásról, mert sem a vetéskényszer, sem az ugaros vetésforgó nem érvényesült. Ez utóbbi esetben inkább csak arról volt szó, hogy a felsőbb kormány- szervek kívánságára a határ különböző részeit nyomásokra osztották, de az ugarforgós gazdálkodást — talán éppen a tanyarendszer miatt — nem valósították meg.7

A határhasználat és gazdálkodás rendje mellett a tanyarendszer kialakulását döntően befolyásoló másik tényező kétségkívül a településrend volt. Györffy István településtörténeti kutatásainak nagy eredménye volt a kétbeltelkes kertes városok felfedezése s összekapcsolása a tanyás gazdálkodással olyanformán, hogy a tanyák akkor keletkeztek, amikor „az alföldi helységek ólas- és szérűs- kertjeit, igás- kezes jószágait kitelepítették az öröktulajdonú szántóföldekre s megszűnt a községben a kétbeltelkű település.”8 A kertes városokat a kutatás mostani állása mellett már senki nem igyekszik a nomád téli szállásból levezetni és eredeztetni, kétségek merültek fel a tekintetben is, hogy szigorú oksági kapcsolat van-e a tanyák megszületése és az ólaskertek megszűnése között, az azonban kétségtelen, hogy a kertes települések ólas- és szérűs kertjei és a külső határban levő tanyák között funkcionális egybeesés van, ami annyit feltétlenül

4 Orosz István: A differenciálódás és kisajátítás. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. (Szerk.: Szabó István) Bp., 1965. II. k. 54. old.

5 Orosz István: A „rideg” tanya. In: A magyar tanyarendszer múltja. (Szerk.: Pölöskei Ferenc— Szabad György) Bp., 1980. 194—196. old. — Novák László: Gyula településnéprajzi viszonyai és hagyományos paraszti gazdálkodása. In: Gyomai tanulmányok. (Szerk.: Szabó Ferenc) Gyoma, 1977. 513. old. — Barabás Jenő: Tanyai település és építkezés. In: Orosháza története. (Szerk.: Nagy Gyula) Orosháza, 1965. 81. old. — Mády Zoltán: Orosháza határának története (uo.) 10. old. — Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása (Földművelés) Szolnok, 1973. 46. old. — Égető Melinda: Zenta környéki szállások (Hofer Tamás—Kisbán Eszter—Kaposváry Gyula szerk.) In: Paraszti társadalom és műveltség a 18—20. században. III. Tanyák. Bp.—Szolnok, 1974. 121— 122. old. — Erdei Ferenc: Magyar tanyák. Bp. 1942. 76. old.

6 Fodor Ferenc: A tanyarendszer kialakulása a Jászságban. Magyar Gazdák Szemléje, 1937. — Szabó László: Jászság. Bp., 1962. 120., 122. old.

7 Weltmann Imre: i. m. 375. old., Varga Gyula: A mezőberényi paraszti gazdálkodás. In: Mező- berény története (Szerk.: Szabó Ferenc) Mezőberény, 1973. II. k. 231. old.

8 Györffy István—Viski Károly: i. m. 195—196. old. „Az ólas kertek... közvetlen ősei a későbbi tanyáknak, melyek a szántóföldek örök tulajdonba bocsátása után keletkeztek”. Györffy István: Az alföldi kertes városok. Hajdúszoboszló települése (Magyar föld, magyar nép) Bp., 1942. 180. old.

28