A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Tanulmányok - Rácz István: A hajdúvárosi nemesek a rendi korszak végén
ba, akár földesúri mezővárosokba is. Ilyen társadalmi nyomás taszította tehát a hajdúvárosokba is a nemeseket. A nemesek városokba való költözése elől az országos törvények már 1647-ben elhárították az akadályokat27 s így a hajdúvárosok sem zárhatták be előlük a kapuikat. Nincs is annak nyoma, hogy emiatt a hajdúk perlekedtek volna. A hajdúvárosokba beköltözött nemesek kiváltságos állapotukat megkettőzték. A városokon belül a polgárjog, kívül pedig az országos nemesi jogállásuk előnyeit élvezték. Számukra azonban értékesebbnek a hajdúvárosi polgárjog bizonyult. A hajdúvárosokba beköltözött nemesek többsége telekre ült, mert nyilván az 1740-től kötelező polgárjog megváltását jelentő fegyverváltsá- got lerótta.28 Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a földbirtokot nem az országos nemesi joguk révén, hanem a polgárjoguk alapján szerezték. Ezért a hajdúvárosi nemesek földje a feudalizmus korszakában sohasem vált adómentes nemesi birtokká, mindvégig megmaradt az ő kezükön is hajdúföldnek. A közelebbi vizsgálatok a nemesség vagyoni állapotára nézve meglepő eredményeket mutatnak. Egyértelműen állapíthatjuk meg, hogy vagyonilag a hajdúvárosi társadalom élvonalába kerültek. Az 1830-as és 40-es években készített adóösszeírások tanúsága szerint Nánáson, Szoboszlón és Hadházon az egy főre eső nemesi földátlag 13,6 kát. h., míg a többi adózóé mindössze 3,5 kát. h. Tehát a nemesek a többi birtokos adózóhoz viszonyítva négyszeres földátlaggal rendelkeztek. E három városban a nemesek földjének összterülete is meghaladta a nemtelen birtokosokét: az előbbiek kezén 19 328 kát. h., míg az utóbbiak birtokában 17 831 kát. h. volt, a különbség tehát e nemesek javára 1497 kát. h.29 A nemesek és a nemtelen birtokosok vagyoni aránya elsősorban Böszörményben és valamelyest Vámospércsen tért el az átlagostól. Az 1845/46. évi adóösszeírásból az derül ki, hogy Böszörményben a nem nemes adózók átlagban 4,3 a nemesek pedig 3,5 Ft adót fizettek, tehát a vagyoni egyensúly aránya átlagban a nem nemesek javára billent.30 A hajdúkerületi nemesek viszonylag magas földátlaga korántsem egyedülálló jelenség és inkább az alsó, mintsem a magasabb kategóriába sorolhatók. 27 Zimmermann Rezső: A nemességnek a városokba való telepedése a XVI—XVII. században. Nyíregyházi ág. hitv. ev. főgimnázium XXXX. értesítője. Nyíregyháza, 1904. 3—32. old. 28 Balogh István: i. m. 52. old. 29 HBmL. Hb. V. A. 305. 3. — HBmL. V. A. 204/b. 1. és V. A. 402/9. Városonkénti megoszlása a következő: Város neve Összeírás Nemesek földje Nemtelenek földje összterülete átlaga összterülete átlaga kát. h. kát. h. kát. h. kát. h. Hajdúnánás 1847/48 11,349 15,0 6 841 3,2 Hajdúhadház 1838/39 1,848 13,0 2 939 2,8 Hajdúszoboszló 1838/39 6,131 12,8 8 051 4,6 Összesen: 19,328 13,6 17 831 3,5 A fentiekkel ellentétben Vámospércsen a gyér számú nemesség minimális földbirtokkal rendelkezett, egyénileg és összesen is. 1784-ben a lí nemesnél 92 kát. h. szántót és 45 napi kaszálót (azaz kaszást) írtak össze, de 1828-ban is csak 402 pozsonyi mérő, azaz 150 kát. h. szántót és 124 kaszás kaszálót mutattak ki náluk. HBmL. Hb. IV. A. 503/h. 12. 3 0 HBmL. Hb. V. A. 7/c. 1. 22
