A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében

Dr. Gyöngyössy János (Külügy) hivatásos újságírónak mondják, számos mezőgazdasági témájú könyv szerzője és a Kisgazda Párt egyik alapító tagja. Azonban sohasem volt tagja a Parlamentnek.

Erdei Ferenc (Belügy) a kormány egyik legérdekesebb alakja. 1908-ban született, egy Makó környéki törpebirtokos fia; igen-igen nagy szegénységben nőtt fel, de ennek ellenére sikerült elvégeznie a szegedi egyetemet. Néhány esztendeig ő volt a Szociáldemokrata Párt egyik helyi csoportjának a párttitkára. Tagja volt a „falukutatók” csoportjának — ezek ifjú szociológusok, akik munkáikban megrajzolták a magyar agrár-proletariátus helyzetét, ezen írások a 30-as években kínos szenzációt keltettek. Ő maga főként szülőföldje munkásai és kubikosai helyzetét tanulmányozta. Munkája rendkívül tehetséges és nagyon radikális. Marxista eszméket vall és állandóan sürgette a vidéki élet „urbanizációját” — az egyéni parasztgazdaság magasabb színvonalra fejlesztésével ellentétben. A teljesen nyomorgó, földnélküli agrár-proletariátus rendkívüli bajnoka, a viszonylagos kényelmet biztosító kisgazdával ellentétben. Sokszor érték támadások 1944 márciusa után, felforgató nézetei miatt.

Vörös János vezérezredes (Honvédelem) 1891-ben született. Hivatásos tiszt (tüzérségi), aki a múlt háborúban aktívan szolgált, s ezután néhány évig a Ludovika Katonai Akadémia tanára volt, majd kinevezték a Vezérkarhoz. 1941-ben a szerbek elleni egyik motorizált dandárt vezényelte, majd Oroszországban volt parancsnok. 1941 októberétől 1943. februárig ő volt a Vezérkar Hadműveleti Osztályának vezetője és februártól novemberig pedig a Hadtáp főnöke. Azután a II. Hadtest főparancsnoka lett. 1944 tavaszán ő követte Szombathelyit a vezérkari főnöki poszton. Miután Szombathelyi menesztése közismerten a német nyomásnak volt betudható, Vörös kinevezése némi gyanakvást okozott és az 1944. október 15-én játszott szerepe még ma sem teljesen világos. Annak a napnak az estéjén az ő neve alatt kiadott egyik parancs azt a látszatot keltette, hogy ő a németek oldalán áll. De ezt meg lehetett hamisítani. November 5-én megadta magát a Vörös Hadseregnek. Ezt követőleg egy Moszkvából sugárzott rádió közleményben azt állította, hogy a Kormányzó őt ruházta fel teljes hatalommal, s hogy őt magát a Gestapo letartóztatta, de megszökött. Ebben a rádióadásban ő továbbra is elismerte Horthy hatalmát.

Dr. Vásáry István (Pénzügy) 1887-ben Debrecenben született. Jogot végzett a Kolozsvári Egyetemen és azután lépett Debrecen törvényhatósági város szolgálatába. 1915-ben lett tanácsnok, 1925-ben polgármester-helyettes, majd 1928-ban polgármester. Nagy szerepe volt Debrecen város modernizálásában, az egyetem és más kiegészítő intézmények építésében és a társadalmi szolgáltatások kibővítésében ebben az igen haladó szellemű városban, ahol ő rendkívül népszerű.

Úgy mondják, hogy tehetséges közigazgatási szakember és pénzügyi szakértő. 1935-ben a félig-meddig fasiszta miniszterelnök, Gömbös eltávolította áílásából. 1939-ben a Kisgazda Párt listáján került be a Parlamentbe és a szovjet megszállás idején újból polgármester lett. Kiemelkedő kálvinista személyiség, a tiszántúli egyházkerület kálvinista „konvent”-jének világi elöljárója és a híres debreceni Kálvinista Kollégium védnöke. Azt mondják róla, hogy gróf Bethlen István barátja.

Gróf Teleki Géza professzor a néhai gróf Teleki Pál idősebb fia, aki mint magyar miniszterelnök 1941 áprilisában inkább öngyilkos lett, mintsem hogy szentesítse Jugoszlávia megtámadását. Teleki Géza, fiatalemberként, a Kolozsvári Egyetem földtani professzora volt; azután a Ferenc József Intézet mate171