A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében

szabadságot, gyülekezési, szervezési és vallásszabadságot biztosítani kell. Általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójogot kell bevezetni. A nyilaskeresztes és hasonló jellegű szervezeteket fel kell oszlatni. A náci fertőzést és a fajgyűlölő nemzetiségi türelmetlenség ideológiáját ki kell irtani a társadalmi életből, a kultúrából, a sajtóból és az iskolákból. Az árulókat el kell távolítani a közigazgatásból és felelősségre kell őket vonni. Az országos, városi és testületi önkormányzatokat helyre kell állítani. Egy új nemzeti fegyveres erőt kell felállítani. Haladék nélkül be kell terjeszteni a földreform törvényjavaslatot, a német „Volksbund” földeket és a hazaárulók földjeit el kell kobozni felosztás céljából; elsősorban azok jussanak földhöz, akik részt vesznek a fegyveres harcban. A Németország érdekeit szolgáló gazdasági rendelkezéseket el kell törölni; a munkabéreket fel kell emelni; a társadalombiztosítási intézmények autonómiáját vissza kell állítani, a háború ideje alatt felfüggesztett munkajogi törvényeket újból be kell vezetni. A magántulajdont garantálni kell. Elő kell mozdítani az egyéni kezdeményezést a kereskedelemben és az iparban, különös figyelmet kell fordítani a kisiparosokra. Progresszív adózási rendszert kell bevezetni. A nyilatkozat a néphez szóló újabb felhívással végződött, különösen a front mindkét oldalán álló katonákhoz.

Néhány további nyilatkozatot tettek egy vagy két nappal később. Zsedényi jogot formált arra, hogy a Nemzetgyűlés legyen az állami szuverenitás kizárólagos letéteményese; a Nemzetgyűlés pedig bízza meg „Elnökségét” az államfői hatalommal. A miniszterelnök ígéretet tett a munka azonnali elkezdésére; az első feladat az lesz, hogy fegyverszüneti delegációt küldenek ki és megkötik a fegyverszünetet. A külügyminiszter azt mondta, hogy a külpolitikáját két tényező kell hogy meghatározza: a háború elvesztése és a Vörös Hadsereg győzedelmes előrehaladása. Magyarországnak késedelem nélkül fegyverszünetet kell kérnie; azonnal szakított Németországgal és ha az lehetségesnek bizonyul, azonnal részt vesz a háborúban a Szovjetunió és a Szövetségesek oldalán. Keresi a barátságot Oroszországgal. Nagy ígéretet tett arra, hogy a földreform radikális lesz.

Néhány, a Nemzetgyűlésben és a kormányban szereplő személyiségekkel kapcsolatos tudnivaló a következő:

Zsedényi Béla (a Nemzetgyűlés elnöke) a miskolci Lutheránus Jogi Akadémián a nemzetközi jog professzora és a Pécsi Egyetem előadó tanára. A Tiszántúl Lutheránus kerületének presbitere.

Sántha Kálmán (alelnök) a Debreceni Egyetem idegorvos professzora és a Debreceni Elmegyógyintézet igazgatója.

Dr. Juhász-Nagy Sándor a kálvinista „Konvent” kiemelkedő képviselője, ahol ő a tiszántúli kerület képviselője. A „42-es (?)5 Párt” régi tagja, oktatásügyi államtitkár volt, később igazságügyi miniszter az 1918—19-es Károlyirendszer alatt, azután néhány évet emigrációban töltött.

Miklós Béla vezérezredes (miniszterelnök) 1890-ben született Budapesten; mindazonáltal egy ősi székely nemesi családból származik. Hivatásos tiszt (lovassági). A húszas években Berlinben magyar katonai attasé volt.5a Utána sorban a 2. lovassági dandárt, majd a motorizált alakulatokat vezényelte,6 1942. októberében kinevezték a Kormányzói Katonai Iroda vezetőjének. Azután ő lett az 1. magyar hadsereg parancsnoka, amely 1944 őszén védte a Kárpátokat. Ő volt az első magasrangú tiszt, aki átment a szovjetekhez az október 15-i Horthy- proklamáció után. Később rádióadásban fordult a katonákhoz, hogy kövessék példáját.

170