A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében
December 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés megtartotta első ülését a történelmi Kálvinista Kollégiumban Debrecenben. Zsedényi Béla professzort választották meg elnöknek és Sántha K. professzor valamint Juhász-Nagy S. lettek az alelnökök. A Nemzetgyűlés azután egy felhívást adott közre, amely kimondta, hogy Magyarország nem állhat félre, amíg Szálasi romlásba dönti. Részt kell vennie saját felszabadításában. Szakítania kell a hitleri Németországgal, fegyverszünetet kell kötnie a Szövetségesekkel, demokratikus alapokon kell újjáépíteni Magyarországot. A Nemzetgyűlés a nemzethez, néphez fordult, hogy tömörüljön körülötte és kihirdetett egy előzetes programot, amelyet megismételtek és megerősítettek a későbbi kormánynyilatkozatban. Az új „Ideiglenes Nemzeti Kormány” megalakítására december 23-án került sor, tagjai a következők voltak: Miniszterelnök Külügyminiszter Belügyminiszter Honvédelmi miniszter Pénzügyminiszter Földművelésügyi miniszter Iparügyi miniszter Kereskedelem és Közlekedésügyi miniszter Oktatásügyi miniszter Igazságügyi miniszter Közellátási miniszter Népjóléti miniszter Miklós Béla vezérezredes Dr. Gyöngyössy János Erdei Ferenc Vörös János vezérezredes Dr. Vásáry István Nagy Imre Takács Ferenc Gábor József gróf Teleki Géza professzor Dr. Valentiny Ágoston Faragó Gábor vezérezredes Molnár Erik Kinevezése után az új miniszterelnök felolvasta politikai nyilatkozatát. Magyarország, mondotta, vezető nélkül maradt: Horthy kormányzót a németek elfogták, míg Szálasi német báb és bitorló. Ez a katasztrófa éppen akkor következett be, amikor az országnak a lehető legerősebb vezetőre lett volna szüksége, aki kihúzza abból a szakadékból, amelybe Németország taszította. E szükségszerűségből született meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely az egyedüli törvényes képviseleti szerve a magyar népnek, amelynek akaratát kifejezi. A kormány egyszer és mindenkorra szakított Németországgal. Azon fog dolgozni, hogy a lehető leggyorsabban fegyverszünetet kössön a Szovjetunióval és más szabadságszerető népekkel, amelyekkel Magyarország háborúban állt. Magyarországnak kárpótlást kell nyújtania azokért az anyagi károkért, amelyeket a Szovjetunió és a szomszédos népek elleni háborúban okozott, és minden módon arra kell törekednie, hogy jószomszédi viszonyt alakítson ki minden szomszédos országgal, a Szovjetunióval, az Egyesült Államokkal és Nagy- Britanniával. Minden erejét fel kell használnia arra, hogy aktívan részt vegyen a német erők megsemmisítésében. (Megjegyzés: Ténylegesen, nyilvánosan elfogadták ezen kötelezettségvállalásokat, amelyek, a brit sajtó értesülései szerint, a Moszkvában a fegyverszüneti delegációnak átnyújtott előzetesen fegyverszüneti feltételekben szerepeltek.) Otthon [belpolitikai téren] a kormánynak azon kell munkálkodnia, hogy egy erős, független és demokratikus Magyarországot hozzon létre. Minden, a nemzeti érdekekkel ellentétes törvényt és rendeletet, valamint az összes zsidóellenes törvényes szabályozást hatálytalanítani kell. A demokratikus jogokat és szabadságjogokat: a szólásszabadságot, sajtó169
