A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében
csak a magyar kérdés megoldását eredményezheti, de azt is, hogy a Duna középső folyása mentén a brit és az orosz befolyás zökkenésmentesen keveredik”.6 * Mindezeket szükséges volt előrebocsátani az 1944. december 21-ét követő események jobb megértéséhez, amely események, ha nem érték is váratlanul Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat — két lényeges kérdésben —, az új magyar kormány de facto, tényleges elismerése és a megkötendő fegyverszünet előkészítése kérdésében állásfoglalásra kényszerítették a nyugati hatalmakat. * E forrásközlésnél az alábbi tényezőket tartottuk szem előtt: Forrásközlésünk Magyarország második világháborús történetének időben rövid, de politikai tekintetben rendkívül nagyjelentőségű szakaszát — az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttét és tevékenysége első hónapjait, másként: a debreceni periódust óhajtja bemutatni a brit és az amerikai levéltárak már kutatható anyagai alapján. Rögtön hozzá kell tennünk: az itt közlésre kerülő iratok egy része megjelent a washingtoni külügyminisztérium forrás-kiadványsorozatában,7 a magyar történeti szakirodalom fel is használta azokat,8 mindazonáltal az iratok teljes szövegének közlése még ezek után sem tűnik fölöslegesnek. A State Department forrás-kiadványsorozatában nem közölt iratok, és a Foreign Office iratanyagának közlését úgy hisszük, nem szükséges indokolni. Mindazonáltal fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a Foreign Office iratanyaga nemcsak az első közlés miatt érdemel figyelmet, hanem az ún. alapiratok mellett található feljegyzések, utasítások miatt is, melyek, köztudottan, nemegyszer fontosabb, lényegesebb megállapításokat, állásfoglalásokat tartalmaznak, mint maguk az alapiratok. Ami pedig az itt közölt iratok forrásértékét illeti, elsősorban az adott helyzetet és azokat a feltételeket kell tekintetbe venni, amelyekben ezen iratok keletkeztek. A külügyminisztériumok és a diplomáciai képviseletek meglehetősen korlátozott mértékben rendelkeztek saját információkkal a debreceni helyzetről, szakértőik pedig, így C. A. Macartney professzor is, jórészt régebbi ismereteikre és a hivatalos és nemhivatalos hírközlő szervek anyagaira voltak utalva. Miről tanúskodnak az itt közölt brit és az amerikai diplomáciai iratok? Mindenekelőtt arról, hogy a három nagyhatalom teljes egyetértésben járt el a magyar kérdésben, a kezdeményezés a szovjet féltől eredt, a tárgyalások a szovjet diplomácia előterjesztései és tervezetei alapján folytak. Ami pedig a tartalmi részt illeti: mindhárom hatalom nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nem6 Az Office of Strategic Services (OSS) Research and Analysis Branch (A Stratégiai Szolgálatok Hivatalának Kutatási és Elemzési Csoportja) 1944. október 23-i 27 oldalas tanulmánya: American policy toward Hungary (A Magyarország irányában követendő amerikai politika) 24—25. old. NA—OSS Research and Analysis Branch No. 2417 7 Foreign Relations of the United States. Diplomatic Papers. United States Government Printing Office. Washington 1966. 1944. III. köt. 8 Itt elsősorban Korom Mihály: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet (1944—1945) Akadémia Kiadó, Budapest, 1981, és Balogh Sándor: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája, 1945—1947. Kossuth Könyvkiadó, 1982. című műveket ajánlom a kérdés iránt érdeklődők figyelmébe. 143
