A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Források - Balogh István: Debrecen első jegyzőkönyvei mint történeti források (1547-1552)

Viszont 1553. január 2-án és 14-én ismét Ferenci Péter előtt folytak a perek.27

Erre az ellentmondásra két magyarázat is lehet. Az egyik az, hogy a választott bíró az év végén a lakosok egy részével elmenekült a városból és a menedékhelyen is gyakorolta a funkcióját. Az elment bíró helyett pedig az otthonmaradottak másik bírót választottak.

De lehetséges egy másik magyarázat is. 1553. évi Szentgyörgy napi bíróválasztás alkalmából fiskális per alá fogták Deák Istvánt — hivatala közelebbi megjelölése nélkül — hogy tisztázza magát a vád alól, hogy a szenátorok 1553. újév napján hozott határozata ellenére nem ő írta össze a felkelők neveit, .. .ha nem tisztázza magát, vessék ki a szenátorok közül.

E határozat az év végén lefolyt zűrzavarról tanúskodik, de erről többet a két bíró egyidőben való működésén kívül nem tudunk.

Ellenben tudjuk, valóban volt menekülés a városból, mert 1552. december 19-én Szíjjártó János bejelentette, hogy ő a céhmester levelét augusztus 24-én a kovácsoknak át akarta adni, „de az ellenség fenyegetése és az attól való félelem miatt akkor nem adhatta át, most pedig nem akarják tőle átvenni”.28

Egy másik adat szerint az egyik Csapó utcai polgár a házát eladta a Sámsonból bejött Mészáros Péternek, hogy míg ő a menekülésből haza nem jön, vigyázzon rá és ezért a lakója 3 évig nem fog neki a szállásért fizetni.29

A Szegedről és Lippáról elmenekültek betelepedéséről is tudunk, akik 1552 nyarán jöttek ide, nyilván Temesvár ostroma idején.30

De még 1553-ban is sokan távol vannak a várostól, mert a magisztrátus az ide menekült szabóknak megengedi, hogy mesterségüket gyakorolják: „de csak addig, míg a többi szabómester a menekülésből haza nem tér”. Júliusban ezt a határozatot azzal egészítik ki, hogy az itteni munkálkodást csak azoknak engedik meg, akik a városban letelepedtek, adót fizetnek és a város őrzésében résztvesznek. Ugyancsak megengedik a kaszálást is, az olyan menekült jobbágyoknak, akik idetelepedtek.31

Végezetül ismét visszatérek arra, amit az 1552. évi földesúri statútummal kapcsolatban említettem a mezővárosi szervezetről. Ez az oklevél 1552. május 12-én kelt. De az ez évbeli jegyzőkönyvekben ápr. 24-én a tisztújítás alkalmával jegyezték be a mezőváros igazgatási és igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó határozatot.

A rendelkezés megérdemli, hogy részletesebben ismertessük:

1. A város két járásából minden évben tizenkét esküdt választassék, hogy annál jobban és szabadabban szolgálhassanak a városnak és törvényesen láthassák el hivatalukat.

2. Az is egyhangú határozatba ment, hogy a szenátorok közül azoknak, akik a Szentgyörgy napi bíróválasztáson tartoznak megjelenni, újév napján cédula küldessék, azok aztán a városban korábban is szokásban volt büntetés terhe alatt mindig kötelesek megjelenni.

3. A szenátorok 66 száma mindig épségben tartassék, amelyet az esküdtek a bíró úrral együtt újév napján választani és kiegészíteni tartoznak.

27 Uo. 1553: 427/6, 429/2. reg.

28 Uo. 1552: 425/5. reg.

29 Uo. 434/7, 435/1, 467/10. reg.

30 Uo. 384/7, 391/1. reg.

31 Uo. 1553: 372/2, 465/1, 467/9. reg.

114